Mégsem akarták lerohanni Ausztráliát a japánok

Mit ünnepel az ausztráliai csata napja?

Több mint 60 évvel a második világháború befejezése után új csata bontakozott ki Japán akkori csendes-óceáni háborús szándékairól, és az Ausztráliát érintő fenyegetésről. Az elkeseredett vita megértéséhez Peter Stanley történész egy egyszerű kérdés feltevését javasolja: `Mindenki kérdezze meg családját, munkatársait vagy barátait arról, hogy Japán 1942-ben valóban tervezte-e Ausztrália megszállását. A legtöbben igennel fognak felelni, vagyis szerintük Japán elfoglalta volna Ausztráliát, ha nem állították volna meg őket a Korall-tengeren.... vagy Kokodánál?`

Stanley véleménye szerint azonban a japánok már jóval a tragikus események, Darwin bombázása és a Sydney kikötője ellen intézet törpe tengeralattjáró-támadás előtt feladták Ausztrália elfoglalására irányuló terveiket. A témáról írt könyvében Stanley szembeszáll a történelmi tények eltorzításával, a konfliktust periférikus csataként mutatja be, nem pedig a japán zsarnokság elleni átfogó háborúként. `Ma már tudjuk, hogy a japán katonai főparancsnokság fontolóra vette Ausztrália megtámadását, de végül elvetette az ötletet. 1942 elején az invázió kivihetetlennek tűnt, később pedig a háború eseményei következtében teljesen lehetetlenné vált.`

A Kokoda-ösvényre ma is emlékeznek

Sok embert meglep ez a kijelentés, nem is annyira újszerűsége miatt, hisz a háborúval foglalkozó könyvek is ugyanerre a következtetésre jutottak -, hanem inkább amiatt, milyen nagy hatással volt ez a szemlélet az ausztrálok magukról és az ország háborús történetéről kialakított elképzelésére.

Stanley nem tagadja, hogy Pearl Harbour 1941. decemberi japán megtámadása, és Szingapúr 1942. februári gyors eleste után Ausztrália joggal tartott a japán előrenyomulástól. Véleménye szerint azonban az ausztrálok "sárga veszedelemtől" való félelme sokkal mélyebben gyökerezik, és az államszövetség előtti időkre nyúlik vissza. "Nem butaságból hitték el. A kormány is ezt mondta. Miért is ne hitték volna el? Akkoriban nagyon is érthető volt, hogy elhitték, meg fogják támadni őket. De 2008-ban ez a vélemény már nem tartható."

Rudd, ausztrál miniszterelnök azonban választási ígéretének megfelelően szeptember első szerdáját az "ausztráliai csata napjának" nyilvánította. Alan Griffin, a veteránok ügyeiért felelős miniszter júniusban jelentette be az új ünnepet, amely ugyan nem lesz munkaszüneti nap, de lehetőséget ad a háborús áldozatokra történő megemlékezésre. "Ez alapvetően torz képet fest az 1942-es eseményekről. Az embereknek joguk van arra, hogy a történelmet úgy értelmezzék, ahogy akarják, de a bizonyítékok és a mértékadó történészek véleménye szerint nem volt 'ausztráliai csata'".

Az új emléknap ötlete 2002-ben erősödött fel az Ausztráliai Csata Tanácsának felállításával, amelynek amatőr hadtörténész tagjai ezzel igyekeznek több figyelmet szerezni a csendes-óceáni konfliktusnak. A tanács Victoriában alakult, de már az egész országban megtalálhatók. A testület egyik tagja szerint a névválasztással fel akarták hívni magukra a figyelmet. "A japánok megtámadtak minket, bár a megszállásig nem jutottak el. Választhattunk volna más nevet is, de azzal nem kelthettünk volna ekkora figyelmet, így az ausztráliai csata elnevezésnél maradtunk" - mondja Ron Usher. A kifejezés John Curtin, ausztrál munkáspárti miniszterelnöktől származik, aki a háború idején állt Ausztrália élén. Curtin 1942. február 17-én azt mondta az ausztráloknak, hogy Szingapúr eleste jelenti az "ausztráliai csata" kezdetét.

A vita egy része arról szól, hogy tudott-e a kormány Tokió terveiről. Miközben ugyanis a japánok a csendes-óceáni szigetvilágon át Ausztrália északi partjai felé haladtak, a szövetségeseknek sikerült feltörniük és megfejteniük az ellenség kommunikációját. Az ilyen hírszerzési eredmények gyakran töredékesek, és a belőlük levont következtetések is meglehetősen vitatottak, de legkésőbb áprilisra Curtin és legbizalmasabb tanácsadói már tudtak arról hogy Japán elvetette Ausztrália megtámadásának tervét. Ez azonban Stanley szerint nem tartotta vissza az ausztrálokat attól, hogy felkészüljenek erre a lehetőségre.

A Darwin és Sydney ellen intézett bombatámadások csak növelték a félelmet, bár ezek csak arra szolgáltak, hogy védjék a japán erőket. Júniusban Curtin elismerte katonai tanácsának tagjai előtt, hogy az ellenség nem tudja megtámadni az országot. Egy másik nap azonban már megint aggódott. "Curtin olyan ember, aki nagyon nehéznek érzi a hivatal terhét. Minden bizonyíték arra mutat, hogy a japánok nem fognak jönni, de ő mégis attól fél, hogy ideérnek" - mondja Stanley.

1. Mit ünnepel az ausztráliai csata napja?
2. Nemzeti legendák kontra történetírás