Bíró vizsgálja a spanyol polgárháború emberjogi visszaéléseit

Balthasar Garzon első lépésként arról rendelkezett, hogy a központi és helyi hatóságok ássanak elő minden információt a Franco fasiszta csapatai által megöltekről. Reményei szerint az áldozatok majdnem teljes listájának elkészítésével, illetve azok halálokának megállapításával lehetővé válhat annak megállapítása, hogy milyen emberjogi visszaélések történtek pontosan a háború során.

Bár a polgárháború összesen félmillió spanyol áldozatot követelt, arra vonatkozóan a mai napig nincsenek megbízható adatok, hogy a három évig tartó konfliktusban hány köztársaságpárti halt meg; arról pedig még kevesebb adattal rendelkezünk, hogy hány áldozatot követelt Franco 36 évig tartó diktatúrája. A vizsgálatokat az sem könnyíti meg, hogy míg a rezsim saját halottaival tisztelettel bánt, addig az ellenfelet névtelen tömegsírokba hantolták el. Az ott talált áldozatok azonosításában egyébként egy hamarosan induló génbank segítheti majd a spanyolokat.

Bár a múltat 1975 óta hallgatólagosan nem bolygatják, az erre szakosodott szervezetek az elmúlt években az elhunytak családjainak növekvő követelésére egyre több tömegsírt tártak fel, és a szocialista kormányzat tavaly tető alá hozott törvénye a fasiszta rendszer szimbólumainak közterületekről történő eltávolítása mellett már a lehetséges kárpótlásról is rendelkezett.

A Garzon bíró vezette "igazságbizottság" felállítása most ennél is tovább megy, és gyakorlatilag lehetővé teszi majd a kompenzációs kérelmek benyújtását a kormányzathoz. Emilio Silva, a Szövetség a Történelmi Emlékezet Helyreállításáért (ARMH) elnöke szerint "ez egy valóra vált álom, hiszen az ország évekig nem volt képes beszélni erről, annak ellenére, hogy szinte mindenki érintett a dologban".

A bíró egyébként nem ismeretlen a spanyol közéletben: korábban a terrorizmussal, és háborús bűnösök ügyeivel foglalkozott. Ő vezette a Pinochet bűntetteit kivizsgáló testületet, vagy az argentin Ricardo Miguel Cavallo ügyével foglalkozó bizottságot is.