A csehek kétharmada nem bocsát meg 1968-ért az oroszoknak

Korábban

Nincsenek nagy véleménnyel a prágai tavaszról a csehek

Amikor augusztusban ért véget a tavasz

Korai ősz Csehszlovákiában

Magyar katonatiszt figyelmeztetett a prágai invázióra

A felmérés szerdán nyilvánosságra hozott eredményéből kiderül, hogy ezt a nézetet az emberek 64 százaléka osztja, míg 36 százalék már megbocsátana az oroszoknak a négy évtizeddel ezelőtti eseményekért. Ugyanakkor a megkérdezettek 41 százaléka véli úgy, hogy a mai Oroszország is veszélyt jelent Csehország számára, míg ellenkező véleményt az emberek 59 százaléka fogalmazott meg.

Oroszország utódállama a Szovjetuniónak, amely a Varsói Szerződés további négy tagállamával - Bulgária, Lengyelország, NDK, Magyarország - együtt katonai erővel törte le a "prágai tavaszként" ismert 1968-as csehszlovákiai reformfolyamatot. A korabeli propagandisztikus szóhasználattal "testvéri segítségnyújtásnak" nevezett megszállás után röviddel négy ország katonái elhagyták Csehszlovákiát, míg a szovjet katonák "ideiglenes" tartózkodása 23 évre nyúlt.

A katonai beavatkozás 1968 végéig a csehszlovák állampolgárok közül 108 emberéletet, mintegy 500 súlyos és több száz könnyebb sérülést követelt. A megszálló hadseregeknek is voltak veszteségei, de pontos, összegző adatok nem ismertek.

A felmérés kérdései arra nem vonatkoztak, hogy miként ítélik meg a csehek az 1968-as megszállásban részt vevő további négy országot. A cseh sajtóban közölt vélemények szerint ezek az adott időben a Szovjetunió vazallusai voltak, s részvételükről Moszkvában döntöttek. A Varsói Szerződés tagállamai közül Románia volt az egyetlen, amely nem vett részt a katonai akcióban, Nicolae Ceausescu román pártvezető azt nyíltan megszállásnak minősítette és bírálta.

Az Alexander Dubcek pártfőtitkár nevével fémjelzett liberális folyamat letörése után az új pártfőtitkár, Gustáv Husák által irányított Moszkva-barát vezetés mintegy 350 ezer embert zárt ki a kommunista pártból, míg mintegy 155 ezer önként távozott az uralkodó politikai szervezetből. A "prágai tavasz" utáni politikai diszkrimináció összességében legalább kétmillió embert érintett.

Egy további kérdésre válaszolva a csehek 67 százaléka vélte úgy, hogy a mai Oroszországot még nem lehet demokratikus államnak minősíteni. Azt, hogy Oroszország demokratikus állam, a megszólítottak 33 százaléka állította.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek