Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat

Korábban

Hétvégi várkalauz: Csókakő

Fürdőfejlesztések a török kori Budán

Helyreállítják a felrobbantott mecsetet Irakban

Lánccal védték a Boszporuszt a vikingek ellen

A Csákok klánjától a Csókakői Várbarátok Társaságáig

"Chokakew" várát a 13. század második felében kezdték el építeni, a tatárjárás után várépítési hullám egy tipikus példája az erősség, amelyet a Csák nemzetség Dudary ága emelt. A nemzetség leghíresebb tagja a trencséni országrészt uraló Csák Máté volt.

"Az ő unokatestvérei építkeztek ide, és viszonylag közel, a Vértes szívében található a család temetkezési monostora is. Ez volt az a közös szakrális hely, ahol a családi ünnepek, esküvők, temetések zajlottak, ez volt a Csákok osztatlan földje. A vértesszentkereszti monostorban, ahol a család lelki üdvéért imádkoztak a szerzetesek, csupán egy közös családi kúria állt, a bevezető utak mentén viszont, a Vértes peremén végig Csákok által épített várak sorakoznak. Gesztes, Vitány, Gerencsér és Csókakő is ebbe a láncolatba tartozik" - hangsúlyozta Hatházi.
 

Miután a Csákok hatalma lehanyatlott, Károly Róbert kezébe került a vár, amely a mindenkori Fejér megyei ispán szolgálati birtokának számított. Az Anjouk idején a vár alig fejlődik, a régész szerint "szolgálati birtokként nem nagyon érdemes költeni rá. 1430 a fordulópont, amikor Zsigmond király a Rozgonyi családnak adományozza magánvárként Csókakőt és ez azonnal meg is látszik a robbanásszerű fejlődésen. A vár területe háromszorosára bővül, kiépül az alsóvár, amelyet most kutatunk át".

A törökök megjelenésével, 1543-tól végvár lett Csókakő is, kisebb megszakításokkal (1566, 1598, 1601) egészen 1687-ig szolgált Fehérvár északi bástyájaként. Ezután még egy ideig gondoskodtak a vár fenntartásáról, ám jelentőségét végleg elveszítette. A 18. század végétől a Lamberg grófi család tulajdona, de már nem gondozták, két évszázad alatt szinte elpusztult Csókakő egykori erőssége.
 

Az 1850-es években Rómer Flóris ismerte fel a vár régészeti jelentőségét, az első felmérések azonban csak 1885-ben kezdődtek el. A várat 1953-ban műemlékké nyilvánították majd 1960-ban a régészeti feltárás is elkezdődött, amely aztán három évvel később félbeszakadt.

1995-ben a vár pusztulásának megfékezésre alakult meg a Csókakői Várbarátok Társasága és 1997-ben megkezdődhetett a munka. Hatházi szerint, a feltárások egyik legfontosabb kiváltó oka az volt, hogy rettenetesen rossz állapotba került a vár. "Huszonnegyedik órás programnak indult, maguk az épületmaradványok, illetve a fontos és értékes várrészletek is a végső pusztulás előtt álltak. Ma már ezeket a legveszélyesebb, legkényesebb pontokat mind sikeresen megmentettük és lassanként odáig jutottunk, hogy a vár fele már látogatható a turisták számára is. Évről évre módszeresen igyekszünk előre haladni, a régészeti feltárásokat különböző szakaszokban, ütemekben folyamatos műemléki helyreállítás is követi"- mondta Hatházi.

A régész szerint a "következő feladat a már korábban feltárt, a váron belül található 15. századi kápolna konzerválása lehet. A falai természetesen középkoriak, de erre kerülhet egy olyan védőépület, amiben berendezhetünk talán egy kőtárat is, ahol az értékes kőfaragványokat a turisták megtekinthetik." A felsővárban a jövőben egy kilátó épülhet, és folytatódik a félig már elkészült várkapu rekonstrukciója is. Az alsóvár viszont további helységeket, pincéket, kazamatákat rejt, "itt talán olyan épületrészek is feltárásra kerülnek, amelyek helyreállítása után feltehetőleg egy kis múzeumot is berendezhetünk".

1. Egy török helyőrség hétköznapjai
2. A Csákok klánjától a Csókakői Várbarátok Társaságáig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején