Közös megemlékezés a prágai tavaszról

Az ünnepi rendezvényen mindhárman kiemelték az egykori csehszlovák kommunista pártfőtitkár, Alexander Dubcek nevéhez fűződő prágai tavasz jelentőségét a kommunista rendszerek összeomlásában, s abban, hogy Európában a szabadság, a demokrácia és a jog győzedelmeskedett a totalitarizmus, illetve a diktatúra felett. Az évforduló alkalmából Norbert Lammert, a Bundestag elnöke a cseh és a szlovák miniszterelnök jelenlétében a prágai tavaszra emlékező kiállítást nyitott meg Berlinben.

A közös megemlékezést Csehország és Szlovákia berlini nagykövete kezdeményezte, s azt azonnal felkarolta a német kancellár. Az ünnepségen Merkel külön is köszöntötte a jelen lévő `történelmi tanúkat`, köztük Hans-Dietrich Genscher egykori német és Jirí Dienstbier volt csehszlovák külügyminisztert.

Topolánek, Fico és Merkel ünnepi beszédében egyaránt aláhúzta annak jelentőségét, hogy a mostani megemlékezésre immár az egységes Európában, az egységes Németország fővárosában kerülhetett sor. Mindhárman úgy értékelték, hogy ez nem utolsósorban az 1968-as prágai tavasznak és azoknak a bátor embereknek - elsősorban Dubceknek - köszönhető, akik élére álltak a negyven évvel ezelőtti, nagyobb demokráciát és több szabadságot követelő megújulásnak.

Merkel utalt rá, hogy a szovjet csapatok 40 évvel ezelőtt elfojtották ugyan az akkori szabadságmozgalmat, az 1989-es események, a berlini fal leomlása és Németország újraegyesítése azonban bizonyította, hogy a történelem - mint fogalmazott - a maga útján, jó mederben halad. A cseh kormányfő mindenekelőtt a prágai tavasz kulturális hatásaira utalt, kiemelve, hogy a szabad kultúra egyben a szabadság előhírnöke volt. Topolánek emlékeztetett a művészek szerepére a 40 évvel ezelőtti eseményekben, úgy értékelve, hogy a prágai tavasz legalább annyira a kultúra szabadságáért, mint a politikai szabadságért indított mozgalom volt.

Fico emlékeztetett arra, hogy a prágai tavasz az 1953-as kelet-berlini munkásfelkeléssel, az 1956-os magyarországi forradalommal, a Szolidaritás független szakszervezet 1980-as lengyelországi megalakulásával együtt elvezetett az 1989-es rendszerváltásokig, az önálló Szlovákia megalakulásáig, a német egység és az európai egyesülés megvalósulásáig.

A német kancellár ugyancsak arra emlékeztetett, hogy Budapest, Prága és Gdansk egyaránt egy-egy téglát ütött ki a hírhedt berlini falból. A prágai tavasz Merkel értékelése szerint olyan hullámot indított el, amely elvezetett a vasfüggöny lebontásáig, a berlini fal leomlásáig és az 1989-es rendszerváltásokig. Nem utolsósorban a prágai tavasznak köszönhető, hogy Csehország és Szlovákia ma egyformán tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak - jelentette ki a kancellár, aki Európa kötelességének nevezte a negyven évvel ezelőtti eseményekre való emlékezést, csakúgy, mint a szabadság és a demokrácia megvédését, az elért eredmények megőrzését.

A megemlékezés előtt hármas megbeszélésre került sor, elsősorban európai uniós kérdésekről. Merkel reményét fejezte ki, hogy a lisszaboni szerződés életbe lép. Topolánek azt a reményt fogalmazta meg, hogy országában az alkotmánybíróság kedvező döntést hoz, s nem szakad meg a ratifikáció. Fico pedig mindenekelőtt az EU-bővítés folytatása mellett foglalt állást, külön utalva Horvátországra.

(Múlt-kor/MTI)