Kiállítás a barokkos regények mesteréről

Hegyi Katalin irodalomtörténész, a kiállítás rendezője elmondta, hogy a tárlat címét Szentkuthy Miklós egyik munkája adta. A PIM-ben egy éven át látható kiállításon Szentkuthy Miklós irodalmi életműve, hagyatéka tekinthető meg; az első teremben a divat, a szerelem, a szépség, a természettudományok, a matematika, a vallás, a színház, a művészetek és a zene köré csoportosítva. A második, `barokkosabb` teremben Szentkuthy Miklós bútorai, íróasztala, csillárja, asztali lámpája mellett több festménye, rajza, feszülete kapott helyet. Külön tárlóban helyezték el azoknak a nőknek a fotóit, leveleit, akik fontos szerepet játszottak az író életében.

A kiállítás foglalkozik Szentkuthy Miklós őseivel, utazásaival és tanárságával. Fennmaradt a Szentkuthy család 1803-ban keltezett nemesi oklevele, de látható egyebek mellett a British Museum egyik korabeli katalógusa, vonatjegyek, belépőjegyek, prospektusok, a diákok Szentkuthyról készített karikatúrái, valamint tablóképek.

Hegyi Katalin megjegyezte azt is, hogy a kiállításhoz június 21-én, a múzeumok éjszakáján Szeretem az öltözködés erotikáját címmel egy rendezvény kapcsolódik. Az Iparművészeti Egyetem ruhatervezői a fennmaradt fotók alapján elkészítik a Szentkuthy életében jelentős szerepet betöltött nők ruháit, hét magyar színésznő pedig magára ölti azokat, az író bőrébe Kulka János színművész bújik majd.

Szentkuthy Miklós, a magyar irodalmi élet kivételes egyénisége Pfisterer Miklós néven született. Előszeretettel terjesztette a legendát, hogy Metternich egyik félrelépéséből született valamelyik őse. Gimnazistaként - már Szentkuthy néven - írásai jelentek meg a Napkeletben, itt ismerkedett meg Szerb Antallal, Halász Gáborral, Németh Lászlóval. 1931-ben végezte el a pesti egyetemen angol-francia szakát, doktori fokozatot szerzett, majd ősszel megnősült, nászútja egyéves angliai ösztöndíj volt.

Hazatérése után a Madách Gimnáziumban tanított, "Fityó" tanár úr népszerű volt diákjai körében. 1939-től 1948-ig az Árpád Gimnázium tanára volt, a Magyar Csillag, az Ezüstkor, majd a Válasz és a Magyarok közölték írásait. 1948-ban Baumgarten-díjat kapott, s egyéves ösztöndíjjal Angliába utazott. Hazatérése után közgazdasági technikumban tanított 1956-ig, ezt követően írásaiból élt.

A bölcsészet mellett otthonosan mozgott a természettudományok, a képzőművészet, a zene világában, gazdag könyvtárának kötetei tele vannak széljegyzeteivel. Életművére hatott a korai reneszánsz és a barokk művészet, de fellelhetők benne a modern formakereső irodalom nyomai is. 1934-ben a Prae című regénnyel robbant be az irodalmi köztudatba, s azonnal a kritikák kereszttüzébe került.

A hagyományos regényszerkezetet elvető, monumentális intellektuális kísérlet, mint címe is utal rá, egy lehetséges regény előképe, telve nehezen követhető szabad asszociációkkal, utalásokkal nem létező művekre, barokkos szóképekkel. Hasonlóan talányosak, nehezen felfejthetők következő regényei, Az egyetlen metafora felé és a Fejezet a szerelemről is. 1938-tól csaknem fél évszázadon keresztül dolgozott legnagyobb vállalkozása, a Szent Orpheus breviáriumának kötetein.

Művészregényeiben a mostoha történelmi környezettel szemben álló emberi személyiség alakulását vizsgálta, Mozart, Goethe, Haydn, Dürer alakjában felfedezhetők az író vonásai is. Szarkasztikus humorát, mesélőkedvét az Angyali Gigi! novelláiban élvezhetjük leginkább. Életének történetéről mesélt a Frivolitások és hitvallások című interjúkötetben, a Ciceró vándorévei című regényben háborús tapasztalatait dolgozta fel. Remek műfordító is volt, neki köszönhetjük Joyce Ulyssesének egyik fordítását is.

Szentkuthy Miklós 1977-ben József Attila-, 1982-ben Füst Milán-, 1984-ben Déry Tibor-, 1988-ban pedig Kossuth-díjat kapott. 1988. július 18-án hunyt el Budapesten.

(Múlt-kor/MTI)