Április 4-ről szóljon az ének!
2008. április 8. 15:00
Bár a 2. világháború magyarországi szakasza 1945. április 13-án ért véget, az új rendszer valamilyen oknál fogva április 4-ét jelölte ki a felszabadulás ünnepi dátumául. Hivatalos állami ünneppé pedig csak 1950-től vált. 40 évnyi katonai díszszemle a Felvonulási téren - a Múlt-kor 2. évfolyamának 26. adásában.
Korábban
1950-ben óriási fordulat következett be április 4. megítélésében, mintegy beteljesült Révai József akarata, az április 2-án megszülető 10. számú törvényerejű rendelet már egyértelműen fogalmazott. "1945. április 4. a legdöntőbb fordulat Magyarország ezeréves történetében és a magyar nép küzdelmekben gazdag életében, mint az a nap, amelyen a dicsőséges szovjet hadsereg kiűzte országunk területéről a német fasiszták és magyar csatlósaik utolsó hordáit, felszabadította az egész ország területét az idegen imperialista megszállás és az elnyomás alól, megnyitott az utat hazánk igazi függetlenségének megteremtésére, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének megvalósítására, a népi demokratikus államhatalom kiharcolására, a szocializmus építésére." További mítoszok április 4-ről!
1950-től jelent meg a felvonulási kényszer is, Budapesten például a Nagybudapesti Pártbizottságban külön albizottságot hoztak létre ennek megszervezésére. Az általuk meghatárotott írásos direktívák is igen érdekesek: 1951-52-ben 400-800 ezer közti résztvevővel számolnak. Ebből az is látszik, hogy a részvétel kötelezően ajánlott volt, így a lakosságot a házmegbízottak hozták felvonulásra kész állapotba.
Az adás második feléből az is kiderült, hogy az úttörők ajkáról sosem fogy el a nóta. A 70-es, 80-as években a magyar pártvezetők komolyan gondolták, hogy a szocializmus építése akár happy enddel is zárulhat itthon. Ennek a feltételezésnek egyik alappillére a zánkai úttörőváros volt. Az úttörő mindig vidám, és ha egyszer belekóstol az ideális társadalom viszonyaiba - gondolták akkoriban -, akkor egész életében annak megvalósításán munkálkodik majd. Önfeledt táborozás a Balaton partján vagy ideológiai elitképző?
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
