Világörökségi listára kerülhetnek a higanybányák

Almadéno (Spanyolország), Idrija (Szlovénia), San Luis Potosi (Mexikó) és Huancavelica (Peru) higanykitermelő területei különleges technológiai, környezeti és szellemi örökség hordozói, ezért hamarosan a világörökség részévé válhatnak. Ez év januárjában ugyanis a spanyol és a szlovén fél együtt nyújtotta be pályázatát a Bizottságnak, amely majd 2008 nyarán hoz döntést az ügyben.

Az idrijai higanymező Szlovénia legnagyobb múltra visszatekintő bányászati területe. A spanyol Almadeno után ez volt Európa (és a világ) második legjelentősebb bányája csaknem fél évezredig, és a világ teljes higanytermelésének 13%-a innen származott. A bánya működése során különleges adottságaival tudományos kutatók és utazók ezreit csábította a térségbe.

A területen az elmúlt években a korábbi ipari termelés helyett folyamatosan az oktatásra és az idegenforgalomra helyezték a hangsúlyt, és az átállás eredményesnek tekinthető. A bánya eredeti funkciója 2011-től egyébként is véglegesen megszűnt volna, ugyanis különböző határozatok értelmében ettől kezdve - néhány ritka kivételtől eltekintve - tilos lesz a higany használata Szlovéniában. A bányabezárás ellenére tehát Idrija tovább él és virul, ráadásul megállapodás született egy, higannyal foglalkozó nemzetközi kutatóbázis és információs központ felállításáról is.

A területnek különösen jó esélye van a világörökség részévé válni, hiszen Szlovénia képviselőt delegálhat az UNESCO Végrehajtó Bizottságába, továbbá 2008-ban az ország az Európai Unió soros elnöki tisztjét is betölti. Spanyolország és Peru pedig 2009-ig tagja az UNESCO Világörökségi Bizottságának.

A pályázat elkészítésében a vezető szerep az idrijai önkormányzaté, ám természetesen segítséget nyújt a kandidáláshoz az UNESCO szlovéniai képviselete, valamint a gazdasági és a kulturális minisztérium is. A pályázónak amellett, hogy a bánya jelenlegi állapotának védelemre való jogosultságát kell megindokolnia, terveket kell benyújtania a jövőbeni beruházásokról és kutatásokról is. Ezeknek minden tekintetben meg kell felelniük az UNESCO magas szintű követelményeinek, így ha a bánya mégsem válna a világörökség részévé, akkor is egy fontos nemzeti örökség maradna, melynek területén a legszigorúbb nemzetközi szabályok lennének érvényben.

Péter Dániel - Terra Recognita Alapítvány