Tiltakoznak az izraeli tankönyvreform ellen

2006. december 18. 12:30

Az izrael oktatási miniszter december 5-én jelentette be, hogy az új kiadású iskolai tankönyvekben ezentúl jelölni fogják az Izrael és Ciszjordánia közötti határvonalat, amely az 1967-es hatnapos háború előtti állapotot tükrözi. A döntés óriási tiltakozást váltott ki a törvényhozók, telepesek és vallási vezetők között, akik úgy vélik, Ciszjordánia a zsidó állam része.

Korábban

10 éves a washingtoni izraeli-palesztin megállapodás

Divatba jött a zsidó örökség Spanyolországban

50 éve robbant ki a szuezi válság

Hamász területen lehetnek a jeruzsálemi templom kincsei

Libanon: a nemzetközi politika Erisz almája

Izrael az 1967-es háború óta nem jelöli a térképeken a Jordániától elfoglalt Ciszjordániát (a kettő közti határvonalat még az 1949-ben kötött fegyverszünet idején húzták meg), és a legtöbb iskolai térképen ez a terület bibliai nevén, Júdea és Számária néven szerepel. Az Izrael által megszállt Kelet-Jeruzsálemmel együtt kb. 250 ezer zsidó telepes és 2,5 millió palesztin él a területen.

Ezzel párhuzamosan az izraeli kormány már több ízben kritizálta a palesztinokat és a szomszédos arab államokat, hogy tankönyveikben egyáltalán nem szerepel az 58 éve létrehozott Izrael, és területét csak Palesztina néven jelölik. Mindez persze érthető, hiszen a független palesztin államot az izraeliek által 1967-ben elfoglalt részeken kívánják létrehozni.

A kormányzatok persze régóta szeretnék megoldani a helyzetet, Ehud Olmert miniszterelnök szerint például Izraelnek ki kell ürítenie Ciszjordánia egy részét annak érdekében, hogy a megmaradó részen szilárd zsidó többség alakuljon ki, és meg lehessen húzni a határokat. Az azonban már nem segít a kérdés rendezésében, hogy kijelentette, a Ciszjordániában lévő nagy zsidó telepeket minden béketárgyaláson Izrael részének fogják tekinteni.

Yuli Tamir, oktatási miniszter, az izraeli Munkáspárt tagja és a megszállt területeken zsidó telepek létrehozását ellenző "Béke most" mozgalom alapítója izraeli újságírók előtt azzal indokolta döntését, hogy nehéz volna úgy rábírni az arab államokat, hogy tegyék fel Izraelt a térképeikre, ha közben Izrael saját térképein sem kezeli önálló alakulatként Ciszjordániát. "Ha nem jelöljük ezeket a határvonalakat, akkor összezavarjuk gyermekeinket. Nem várhatjuk el a gyermekeinktől, hogy megértsék a történelmet, ha csak egyes részeket mutatunk meg belőle a tankönyvekben" - magyarázta.

A törekvést hevesen ellenezték azon pártok hívei, amelyek Ciszjordániát a "nagyobb Izrael" szerves részének tekintik, mert szerintük Izrael területe a Földközi-tengertől a Jordán folyóig terjed. "Tamir nem döntheti el, hogy mi tartozik Izraelhez és mi nem"- nyilatkozta Ronit Torosh, a kormányzó Kadima párt tagja, korábban oktatási miniszter. A párt által delegált miniszterelnök, Olmert azt nyilatkozta: "Nem értem, miért ne jelölhetnénk zöld vonallal az 1967 előtti határt. De kötelességünk az is, hogy rávilágítsunk arra, hogy a kormány álláspontja és az országban kialakult közmegegyezés kizárja az 1967-es határok visszaállítását".

Shaul Goldstein, a Jeruzsálemtől délre fekvő egyik zsidó telep vezetője szerint "nyilvánvaló, hogy a miniszter asszony döntése mögött politikai okok állnak, vagyis egyesek szeretnék, hogy fiataljaink megtanulnák: ez a terület nem a miénk". Konzervatív rabbik egy csoportja pedig ennél is tovább ment, és megtiltotta a megreformált tankönyvek használatát.

Az izraeli oktatási minisztériumban azonban már felkészültek a váltásra, és úgy számolnak, legalább egy évig tarthat, míg átrajzolják a térképeket.