Árvizek, szabályozások

20. század

1908 Az országgyûlés elfogadja a Tisza 20 évre szóló fejlesztési programját. A XLIX. tc. a vízi utak fejlesztéséről és egyéb beruházásokról dönt.

1912. április, június és szeptember Árvíz vonul le a Tiszán. [...]

1919. tavasz A Tiszán és a Körösökön rendkívüli árvíz vonul le. Szolnokon, Csongrádnál és Szegeden az árvízmagasságok meghaladják a korábbiakat. Szegeden az árvíz magassága először haladja meg a 900 cm-t.

1925 Zsilén megépül az első benzinmotorral hajtott szivattyútelep.

1930 Elkészül az algyői főcsatorna, mely a Szeged környéki területek vízrendezését segíti elő.

1932 1919 óta ez az első nagyméretû árvíz a Tiszán. Töltésszakadás nem történik. A legnagyobb vízállás Szegeden 923 cm. Az árvíz után a vízügyi szakemberek a vízállás jövőbeni lehetséges emelkedését igyekeznek megbecsülni. Szegeden a 970 cm-es legnagyobb vízállást sem tartják lehetetlennek.

1937 Az öntözésről szóló XX. tv. biztosítja a Tisza-völgyi kísérleti öntözőrendszerek kialakításának, a Tisza-csatornázás megkezdésének lehetőségét. A természeti környezetet átalakító program arányaiban európai jelentőségû volt. A program korrigálni kívánta a folyamszabályozás, ármentesítés és lecsapolás negatív következményeit és jelentősen meg kívánta növelni az intenzív mezőgazdasági mûvelés alá vonható területek mennyiségét.

1940. tavasz Rendkívüli árvíz a Tiszán. Töltésszakadás csak a Tisza kisebb mellékfolyóin történik. A Tiszát jégzajlásos ár és zöldár tartja magasan. Az orkánszerû északi szél méteres hullámokkal ostromolja a töltéseket és az erős hullámverés több helyütt megbontja a töltések burkolatait.

1948 Államosítják a vízitársulatokat. A vizekkel kapcsolatos valamennyi feladat az államot terheli.

1947-48 A téli hónapokban a Tisza felső szakaszán rendkívüli árvíz pusztít. Emiatt 1949-ben töltésáthelyezésre, töltésfejlesztésre kerül sor, sőt több települést áthelyeznek.

1954 Elkészül az 1951-től épülő Tiszalöki vízlépcső. Teljes üzembe állítása: 1959. Feladata: a tiszántúli öntözőrendszerek (Keleti- és Nyugati-főcsatorna) vízellátásának és az állandó vízi útnak a biztosítása és villamos energia termelése.

1952 Megalakul a Tiszántúli Természetátalakító Tervbizottság. Szovjet típusú természetátalakító programot dolgoznak ki.

1956 Elkészül az 1941 óta épülő Keleti- főcsatorna.

1964 Tiszaug határában átvágják a nyári gátat. Az áprilisi árvizet május-júniusban újabb követi. - Az országgyûlés elfogadja a vízügyről szóló IV. törvényt. A vízgazdálkodás önálló népgazdasági ágazat. - Elkészül a Nyugati-főcsatorna.

1970. május-július Az "évszázad árvizének" nevezett árhullám vonul le a Tiszán. 96 ezer embert kitelepítenek. Szabolcs-Szatmár megyében több mint 300 km2 területet elönt a víz. [...]

1973 Elkészül az 1968 óta épülő Kiskörei Vízlépcső. Feladata: a Tisza-tó mûködtetése, öntözővíz kivételének biztosítása, energiatermelés. A duzzasztással megnő az öntözhető területek nagysága. A vízlépcső fölött kialakított tározó lesz Magyarország második legnagyobb tava, üdülési és sportolási lehetőségekkel.

1992 Az Alföld-program keretében újraértékelik a Tisza-szabályozás és az ármentesítési munkálatok környezeti következményeit. A felső talajrétegben és a talajfelszín-közeli légtérben megnőttek a hőmérsékleti különbségek. Módosult az ármentesített területek sugárzás-, hő- és vízháztartás mérlege.

1998. november A Felső-Tisza vízgyûjtőjének kárpátaljai és romániai területein, valamint a Bodrog-rendszer két folyóján is árvíz pusztít. A hatalmas felső-tiszai árhullám kialakulását a szokatlanul erőteljes esőzések okozták. A tetőző vízhozam a kisvízi vízhozam százszorosa! A szakemberek szerint ez az évszázad árvize.

1999. február A Tisza 138 ezer km2-es vízgyûjtőjén hóban tározva hatalmas vízmennyiség halmozódik fel. A hómennyiség 11 km3-re becsült víztartalma ötször-hatszor múlja felül a Balaton teljes vízkészletét. Márciusban a Tiszán minden addigit meghaladó árhullám vonul le.

2000. április Minden korábbi rekordot felülmúló vízállás a Tiszán. Több mint 50 ezren dolgoznak a gátakon. Az árvíz során 1912 épület károsodik. A vízügyi tárca koncepciója szerint a hullámtereket szélesíteni kell, az árvízvédelmi töltéseket már nem szabad tovább magasítani.

2001. március Az újabb tiszai árvíz Tarpa mellett átszakított egy régi gátat. A Túr árvizével együtt húsz település 11 200 lakóját kitelepítik. Átvágják az árvízi töltésként is funkcionáló 41-es utat, így csökkentik a falvakra nehezedő nyomást. A felső-Tisza-vidéki árvízkárok felszámolására 22,8 millárd forint támogatást tervez a kormány.

1. 17-19. század
2. 20. század

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2016

• Régi szakácskönyveink öt rejtélye
• Kassai kérdőjelek
• A székesfehérvári királysírok
• Gillemot Ferenc, a sport megszállottja
• Menázsi a Nagy Háborúban
• A tóalmási Wahrmann–Andrássy-kastély
• Petőfi halála és a túlélés költői
• Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
• Watteau utolsó képe