1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
2020. december 17. 15:56 Vida István Kornél
Korábban
Az ellenállás
A japán-amerikaiak túlnyomó többsége engedelmesen alávetette magát az internálás igazságtalan, embert próbáló és megalázó procedúrájának, ám voltak olyanok, akik ellenszegültek az eljárásnak. Néhány alkalommal az ellenállás során az erőszaktól sem riadtak vissza: a legsúlyosabb zavargás Manzanarban történt 1942. december 21-22-én, ekkor a tábori csendőrség a tiltakozó tömegbe lőtt, megölve két embert és megsebesítve kilencet.
A protestálás azonban az esetek túlnyomó többségében inkább szimbolikus maradt. A táborokban 1943-ban kérdőívet köröztettek, amellyel a lakók hűségét kívánták felmérni. A 27-es és 28-as számú kérdés arra vonatkozott, hogy az illető kész-e az amerikai fegyveres erőknél szolgálni, illetve feltétel nélküli hűséget fogadni az amerikai kormánynak, lemondva a japán császárnak esetleg korábban tett hasonló nyilatkozatáról.
Nem kevesen mindkét kérdésre nemmel válaszoltak – őket, mint megbízhatatlanokat, az elkülönített Tula Lake-i táborba szállították. (Egy ilyen japán-amerikai fiatalember hányattatásait mutatja be John Okada No-No Boy [Nem-nem fiú] című, 1957-ben megjelent regénye.)
Számos táborban titkos Japán-barát csoportok alakultak, s több mint 5 ezer japán-amerikai le is mondott amerikai állampolgárságáról – közülük 1300-at visszatoloncoltak Japánba. A kérdőívek kérdéseire igennel válaszolókra az amerikai kormány érvényesnek tekintette a sorozási törvényt, ám közülük sokan ahhoz a feltételhez kötötték katonai szolgálatukat, hogy saját és családjuk állampolgári jogait visszaállítják.
Erre „válaszul” csaknem 300 ember ellen indult hivatalos eljárás a sorozás megtagadásáért, s 260-at el is ítéltek közülük. 3600-an viszont közvetlenül az internáló táborokból kerültek az amerikai hadseregbe.
A japán-amerikai katonák zömét olyan szegregált alakulatokhoz osztották be, mint a 442. ezred, amelynek katonái kitüntették magukat a második világháború franciaországi és olaszországi harcaiban. A történelem furcsa fintora, hogy a dachaui náci haláltábor felszabadításában olyan japán-amerikai katonák is részt vettek, akiknek családtagjait az idő tájt még mindig amerikai internálótáborokban tartották fogva.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után 18:05
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap