1945. szeptember 10-én egy coloradói farmer, Lloyd Olsen feleségével csirkéket vágott le az udvarukban. Egy öt és fél hónapos kakas addig-addig fészkelődött, hogy a félreszaladt bárd csak a fél fejét vitte le. A Mike névre keresztelt kakasnak eltűnt az „arca”, azonban hatalmas szerencséje volt: valami oknál fogva életben maradt. 18 hónapig. Első hallásra mindez egy olcsó városi pletykának tűnhet, pedig távolról sem az.

A házaspár igen meglepődött, amikor a furcsa teremtés még másnap is életben volt. El is vitték magukkal a piacra, és ismerőseikkel egy-egy korsó sörben fogadtak: létezik-e vajon fejetlenül élő kukori? A csodás lény híre gyorsan terjedt, s a coloradói Fruita helyi újságja néhány nap múltán már interjút készített a házaspárral.

Olsenék Salt Lake Citybe is elutaztak, ahol a Utahi Egyetemen megvizsgálták a kakast. A pletykák szerint a kutatóorvosok több tucatnyi csirkének is eltávolították a fejét, hogy lássák, képesek-e életben maradni. Miután a Life Magazine is lehozta a megdöbbentő hírt –Csodálatos Mike, a fejetlen csirke címen – a házaspár „turnézni” indult, főként Arizonában és Kaliforniában mutatták be Mike-ot.

Az állat életben maradása anatómiailag nem számított csodának, csupán kivételes szerencsének. Lefejezés során az agynak minden kapcsolata megszűnik a test többi részével, azonban az izmok alapvető működtetéséhez szükséges programok be vannak vésve az idegrendszerbe, a gerincvelőben pedig maradhat annyi oxigén, hogy a csirke még akár 15 percig is szaladgáljon fej nélkül. De nem 18 hónapig. A kakas lefejezésekor a penge elkerülte a fő nyaki vénákat, az egyik fülét, valamint az agytörzs nagyobbik részét, így a szervezet működéséhez elengedhetetlen funkciók nem sérültek.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2017. különszám számában olvasható.