150 éves Magyarország fővárosa, Budapest
2023. november 17. 11:20 Múlt-kor
150 évvel ezelőtt, 1873. november 17-én valósággá változott egy több mint fél évszázados álom, és végre pont került a közel egyéves városegyesítési projekt végére. Ezen a napon létrejött a Fővárosi Tanács, és egy díszünnepély keretében hivatalosan is egyesült Pest, Buda és Óbuda.
A Ferenc József (ma: Széchenyi István) tér, szemben a Magyar Tudományos Akadémia 1880–1890 között (Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképeiÖ
Korábban
A történelem során a mai Budapest területén először Óbuda játszott jelentősebb szerepet, amely az ókori Pannonia provincia Aquincum nevű városaként jelentős katonai szereppel rendelkezett. A középkorban az ország fővárosa Buda volt, amely 1451-es oszmán elfoglalásáig komoly európai hírnévre is szert tett, leginkább a reneszánsz idején végbement építészeti és kulturális fejlődésének köszönhetően.
A 18. századtól egyre komolyabb gazdasági és kulturális súllyal rendelkező Pest felnőtt az egykori főváros mellé, és a 19. századtól fogva a kortársak szemében a két város sok tekintetben már közösen „vezette” az országot. A városegyesítés első konkrét javaslatai is ekkor születtek meg, a reformkorban többek között Széchenyi István sürgette a Duna két partján álló települések összekapcsolását. (Ő használta egyébként elsőként a Budapest elnevezést is.)
Pest és Buda nemcsak szimbolikusan, hanem konkrét valójában is összekapcsolódott a Duna magyarországi szakaszának első állandó hídja, a Lánchíd felépülésével. Bár Szemere Bertalan miniszterelnökként már a szabadságharc idején rendeletet adott ki a három városrész egy név és közigazgatás alatti fúziójára, ezt a levert szabadságharc és a Habsburgok abszolutista törekvései megakadályozták.
A városegyesítési törekvések a kiegyezést követően kerültek ismét napirendre. 1867-től feltűnően megsokasodtak azok a közigazgatási rendeletek, amelyek bizonyos témakörökben (például az oktatásban) már egy egységként kezelték a három városrészt. 1870-ben, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának életre hívása már az integráció érdekében valósult meg. A bizottság feladata volt a modern városrendezési elvek kidolgozása, a belügyminisztérium ugyanettől az évtől látott hozzá a városrészek közötti tárgyalások koordinálásához.
Érdekesség, hogy Pest és Buda akkori vezető testületei a ’70-es évek elején még ellenezték az éppen csak megkezdett procedúrát, a központi hatalom határozott iránymutatására volt szükség ahhoz, hogy az eljárás zökkenőmentesen menjen végig.
Kép forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
Buda, Pest, Óbuda, valamint a Margitsziget Budapest néven történő összeolvadását végül az 1872. december 22-én megszavazott XXXVI. tc. mondta ki. 1873. október 5-én Ráth Károlyt választották meg Budapest első főpolgármesterének, aki 1897-ben bekövetkezett haláláig, összesen négy cikluson keresztül irányította a 10 kerületbe szervezett és 270.000 lakossal rendelkező fővárost.
Bár az egyesítési folyamat több évig elhúzódott, és a Duna két partján fekvő városok egybeolvasztását kimondó törvény már 1872-ben megszületett, Budapest születésnapjának mégis 1873. november 17-ét tekintjük. Ezen a napon ült össze először az egyesített főváros tanácsa, amely egy rövid ünnepséget követően hivatalosan is átvette az elődvárosok tanácsától a különböző ügyek intézését.
Budapest Európa leggyorsabban növekvő városává vált, a századfordulóra lélekszáma megháromszorozódott, és csaknem elérte a milliós nagyságot. A dualizmus korában alakult ki a mai arculata, ekkor jelentek meg a városképet erősen meghatározó körútjai, hídjai és épületei, valamint modern közlekedési hálózata is. Világvárossá válásának szimbolikus évszámának tekinthetjük 1896-ot, amikor is az Ezredéves Országos Kiállítás keretében számot adott a korábbi évtizedek bravúros és nem utolsósorban lenyűgöző fejlődéséről.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
