11 mitológiai lény, amely az emberiség legelemibb félelmeit testesíti meg

A szphinx

A szphinx legendája az egyik legrégebbi az emberiség történetében – egyes változatai már Kr. e. 9500-ig is visszavezethetők. Legfőképpen azonban az óriási egyiptomi szobrokról ismert, amelyek legtöbbször oroszlántestű, emberfejű lényként ábrázolják, sok esetben fáraói fejdísszel. Az egyiptomiak számára ezek a mitológiai lények nagy hatalmat képviseltek. Arcukat gyakran a kor uralkodójáról mintázták, hogy istenszerű alakokként ábrázolják vezetőiket.

Amikor a görögök átvették a szphinx alakját, gonosz teremtményként képzelték el. Kígyófarokkal és madárszárnyakkal ábrázolták őket, és kegyetlen, intelligens szörnyetegeknek tartották őket, akik kedvüket lelik az áldozataikkal való játékban, mielőtt megölik és egyben felfalják őket. Napjainkban a legismertebb hozzájuk kapcsolódó történet Oidipusz legendájából való. Thébába vezető útja során egy szphinx feltette Oidipusznak a híres találós kérdést: melyik lény jár reggel négy, délben kettő, este pedig három lábon?

A szphinx annyira biztos volt abban, hogy Oidipusz nem tud helyesen felelni, és ezért megölheti, hogy amikor a férfi a helyes válasszal felelt – az ember, aki gyermekként négykézláb, felnőttként két lábon, idős korában pedig bottal közlekedik –, egy szakadékba vetette magát elkeseredésében. A szphinx számára jobb volt meghalni, mint úgy élni, hogy nem kínozhat másokat.

Arról megoszlanak a vélemények, pontosan mit is jelképez a szphinx. Egyesek szerint az egyiptomiak számára nagy hatalmat biztosító talizmán volt, illetve a túlvilágra vezető út iránymutatója. Talán a róla vallott görög nézetekkel kombinálva, miszerint kizárólag éles elmével lehet legyőzni, az ember azon törekvését jelképezi, hogy túljárjon a halál eszén, és elkerülje.

1. A khimaira
2. A wendigo
3. A qalupalik
4. A minótaurosz
5. A baziliszkusz
6. A nian
7. A kraken
8. A grootslang
9. A hüdra
10. A szphinx
11. A pulgaszari

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején