10 tény Nagy Péter cárról

1. Az Oroszország felemelkedése érdekében bevezetett nyugatos reformjairól ismertté vált I. (Nagy) Péter cárt az egyik legnagyobb orosz uralkodóként tartják számon. Péter nyugati minták alapján modernizálta a hadsereget és a flottát, fejlesztette az ipart és az oktatást, centralizálta a közigazgatást és megerősítette az ortodox egyház állami felügyeletét.

2. Bár Péter országlása idején mindössze egy olyan év volt, amikor Oroszország nem viselt háborút, területi hódításainak köszönhetően uralkodása végére az ország nagyhatalommá vált.

3. I. Pétert 1682-ben kiáltottak ki cárnak, ám a féltestvére, Zsófia által vezetett puccs következtében gyengeelméjű féltestvérének, V. Ivánnak kedvezve „második számú cárrá” fokozták le. Az ifjú cár hét évvel később, 1689-ben fosztotta meg Zsófiát régensként gyakorolt hatalmától, és egy kolostorba száműzte. 1696-ban, V. Iván halála után egyeduralkodóvá vált.

4. Péter volt az első orosz uralkodó, aki elhagyta az ország területét. 1697-98-ban küldöttségével inkognitóban tett európai körutat, hogy megvizsgálja a nyugati országok fejlettségének okait.

5. A cár Hollandiában több hajógyártó üzemben is ácsként dolgozott. Itt szerzett tapasztalatai segítették abban, hogy ütőképes orosz flottát tudott felállítani. Péter az 1698-as hazatérésekor a nyugatias reformok jegyében a bojárok körében kötelezővé tette az európai ruhaviseletet és betiltotta a szakállat. Néhányuk arcszőrzetét maga vágta le.

6. A parasztság az ún. szakálladó megfizetése esetén mentesülhettek arcszőrzetük lenyírásának terhe alól. Helyzetüket az újonnan bevezetett, a korábbi adótételeket megháromszorozó  fejadó is nehezítette. Az orosz néplélektől teljesen idegen, nyugatias reformok miatt a parasztság körében széles körben elterjedt az a nézet, hogy Péter maga az Antikrisztus.

7. A Néva partján, mocsaras területen, Amszterdam mintájára felhúzott Szentpétervár építése 1703-ban kezdődött. A város 1712-13-ra már Oroszország fővárosa lett. Szentpétervár építésekor a rossz időjárási körülmények, a járványok és a kegyetlen bánásmód miatt több ezer jobbágy vesztette életét.

8. Pétert rendkívüli módon szórakoztatták a testi hibával született emberek. Szentpétervári udvarában többek között számos törpe és „óriás” is az uralkodó szolgálatába szegődött. A cár 1710-ben udvari törpéje, Iakim Volkov esküvőjére minden moszkvai törpét Szentpétervárra rendelt. Az esküvőn mintegy 70 törpe vett részt.

9. Péter 1692-ben létrehozta az egyházi hierarchiát kigúnyoló – rövidített nevén –Legrészegebbek Zsinatát, amelynek égisze alatt barátaival és követőivel hatalmas ivászatokat rendeztek.

10. A hadireformok következtében 1705-től 20 háztartásonként kellett egy katonát a seregbe küldeni. Az újoncok kezére – szökésük megelőzése végett – egy jelet égettetett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből