10 tény az emberáldozatokról
2017. április 26. 14:35
A tenochtitláni Nagy Piramis 1487-es felavatása során a különböző becslések szerint 10-80 ezer embert áldoztak fel. A szerencsétleneknek nem csupán levágták a fejét, de a szívüket is kivágták. Az aztékok életében fontos helyet foglalt el a véráldozat. Egyes becslések szerint évente 20 ezer embert áldoztak fel ünnepeik alkalmával.
Korábban
1. A régészeti bizonyítékok azt mutatják, hogy emberek ritualizált meggyilkolásának már legalább ötezer évre visszamenő története van.
2. Észak-Európa lápvidékeiről több mint kétezer mumifikálódott ókori és középkori test került elő. Némelyikük torkát elvágták, másokat a nyakukra tekert kötéllel fojtottak meg. Valószínűleg testi elváltozásaik miatt áldozták fel őket.
3. Az ókori Rómában az emberáldozatokat egy Kr. e. 97-ben hozott törvény tiltotta. Ám a szabályozás csupán formalitás volt, ugyanis a birodalomban igen ritkán előforduló tettet barbár szokásnak tartották.
4. Julius Caesar egy feljegyzése szerint „a bennszülött kelták úgy gondolják, hogy az isteneknek különösen kedves a rabok és bűnözők lemészárlása, és amikor kifogynak az elfogottakból, az ártatlanok következnek”. Mint írta, a kelták a rituális gyilkosságok egy különös formáját is alkalmazták. Egy gigantikus, ember alakú faszobrot készítettek, amelynek belsejébe zárták a feláldozni kívántakat, majd felgyújtották az építményt.
5. A japánok annak érdekében, hogy elnyerjék az istenek kegyét, akik megóvják őket a természeti katasztrófáktól és az ellenség támadásától, fiatal lányokat élve temettek el egy-egy újonnan felépített kastély alatt vagy közelében.
6. A tenochtitláni Nagy Piramis 1487-es felavatása során a különböző becslések szerint 10-80 ezer embert áldoztak fel. A szerencsétleneknek nem csupán levágták a fejét, de a szívüket is kivágták. Az aztékok életében fontos helyet foglalt el a véráldozat. Egyes becslések szerint évente 20 ezer embert áldoztak fel ünnepeik alkalmával.
7. Az európai hódítás előtt Mexikó területén ismert, közel 3000 éves múltra visszatekintő, ullamaliztli nevű labdajáték (a lényege, hogy egy kemény gumilabdát a csípőjük segítségével kell a pálya két oldalán felállított kőgyűrűkön átjuttatni) gyakran ért úgy véget, hogy a vesztes csapat tagjait feláldozták, fejüket levágták.
8. A Fidzsi-szigeteken a kereszténység felvétele előtt megszokott eljárás volt, hogyha egy magas rangú, törzsi vezető találkozott a teremtőjével, özvegyét sem hagyták sokáig sírni ura után, a szokások szerint megfojtották. Rendszerint az özvegy fiútestvére.
9. Több kultúrában is megfigyelhető, hogy szeretett vezetők temetésén grandiózus mészárlásokat hajtottak végre. A hunok és a szkíták gyakorta pusztították el az egykori uralkodó udvari tagjainak közel felét, hogy a kivégzettek a túlvilágon is szolgálhassák urukat.
10. A természeti csapások megelőzése érdekében kivégzett gyermekeknek az inkák az Andok hegycsúcsain történő emberáldozat előtt hónapokon át kokalevelet és alkoholtartalmú italokat adtak, hogy felkészítsék őket. Az inkák abban hittek, hogy a bódult állapottal el lehet jutni a szellemek világába.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap
