10 nagy katonai tévedés a történelemből

Jarmúk (Hieromüax), 636

Kr. u. 636-ban, alig négy évvel Mohamed próféta halála után Khalid ibn al-Valid arab hadvezér egy 40 000 fős sereg élén fosztogatta a Bizánci Birodalom déli tartományait. A bizánciak egy 100 000 fős sereget küldtek két parancsnok, a többnyire „Udvarmester Theodórosz” néven ismert Theodórosz Trithüriosz és Baänész (más átírásokban Vahan) örmény származású hadvezér irányítása alatt.

Augusztus 15-én a bizánciak rátaláltak az arab seregre a mai Szíria területén, a Jarmúk folyónál. A két parancsnok között azonban nagy volt a bizalmatlanság – mindketten úgy hitték, hogy a másik át akarja venni a sereg kizárólagos irányítását –, így egyikőjük sem volt hajlandó teljes seregével támadni. Öt napon keresztül kisebb, sikertelen támadásokkal próbálkoztak, majd amikor az arabok támadást indítottak, ismét képtelenek voltak az együttműködésre, és az ellenség apránként megsemmisítette a bizánci sereget. A bizánci parancsnokok közötti bizalmatlanság nagyban elősegítette az iszlám kalifátus terjeszkedését nyugat felé.

1. Csangping, Kr. e. 260
2. A Trasimenus-tó, Kr. e. 217
3. Carrhae, Kr. e. 53
4. Jarmúk (Hieromüax), 636
5. Hattín, 1187
6. Azincourt, 1415
7. Moszkva, 1812
8. Balaklava, 1854
9. Little Bighorn, 1876
10. Sztálingrád, 1942-1943

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején