10 érdekesség az asszaszinokról
2015. február 24. 11:06
1. A síita iszlám iszmáilita (hetes) ágához tartozó vallási közösséggel, a Nyugaton asszaszinokként ismert nizáritákkal kapcsolatban rögzült kép túlnyomórészt legendákra épül.
2. A nizáriták központját, a mai Irán területén található Alamut várát 1090-ben hódította meg a rend alapítójának tekintett Haszán-i Szabah. Az erődöt 1256-ban foglalták el a mongolok.
3. Bár a közösségért saját életüket is feláldozó nizáriták, a fidá'ik valóban számos politikai gyilkosságot követtek el, a merénylőkkel ellentétben nem öltek civileket.
4. A fidá'ik az ellenséges muszlim hatalmak katonai és politikai vezetőit – a megfélemlítés szándékával – általában nyilvános helyeken gyilkolták meg.
5. Az asszaszin kifejezés a hasisiyya szóból származik, amelyet a muszlimok a társadalomból kitaszított elemekre is használtak, Európában azonban ennek alapján terjedt el a kábítószerező nizáritákról szóló legenda.
6. A nyugat-európai forrásokban elsősorban azért rögzült a hasisszívó nizáriták képe, mivel nem tudták másképpen magyarázni irracionálisan önfeláldozó viselkedésüket. A szunnita muszlim szerzők írásaiból kiinduló asszaszin legendák – részben a kereszteseknek köszönhetően – a 12-13. században jelentek meg Európában.
7. Az egyik legelterjedtebb legenda szerint a Hegyi Öregként ismert Rasid ad-Dín Szinán „földi paradicsomot” hozott létre, hogy a bedrogozott fidá'ikat az érzéki örömökhöz való visszatérés ígéretével küldje a halálba.
8. A halálugrás-legenda – amely szerint a fidá'ik hűségük bizonyítása és az ellenfél megfélemlítése érdekében gyakran ugrottak le magas tornyokból – valószínűleg egy Nagy Sándorhoz köthető anekdota továbbélése volt.
9. Marco Polo Perzsiában hallott történeteket és ismert legendákat vegyítő leírása évszázadokon át meghatározta Európa asszaszin-képét. Szavait egyes orientalisták még a 19. században is tényként fogadták el.
10. A nizáriták még ma is megválasztják vezetőjüket. A brit milliárdos IV. Aga Khan a nizariták 49. élő imámja.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap