10 érdekesség Artúr királyról

1. Artúr legendája hosszú évszázadokon át számos nemzedék képzeletvilágát formálta, a történészek azonban még manapság sem tudják biztosan, a király valós történelmi személy volt-e.

2. Artúr alakja legkorábban egy walesi szerzetes, Nennius 9. században írt Historia Brittonum című munkájában bukkant fel. A történészek egészen a 20. század közepéig hiteles forrásként támaszkodtak a műre, de kiderült, hogy az abban megjelenő artúri alak eredetét a kelta szájhagyományban kell keresnünk.

3. A legismertebb elmélet szerint Artúr valamikor az 5-6. században élt, ám ezt egyetlen korabeli forrás sem támasztja alá.

4. Simon Young, a téma neves kutatója szerint elsősorban Artúr neve árulkodik arról, hogy valóban létezett. Ez ugyanis feltehetően a latin Artoriusból ered, az öntudatos brit kelták pedig aligha adtak volna latin nevet saját hősüknek, ha nem egy valóban létező személyről lenne szó.

5. Az Artúrról az elmúlt évszázadokban uralkodó képet Geoffrey of Monmouth, a 12. század első felében élt oxfordi kanonok Historia Regum Britanniae című műve meghatározta meg, amelyben a 15 évesen trónra kerülő Artúr bátor hadvezér-királyként jelenik meg. A szerző célja a kelta britek hódító szászok elleni hősies helytállásának dokumentálása volt.  

6. Artúr legendájában halála meghatározó szerepet játszott. A történet szerint miután a trónbitorló, és feleségét, Ginevrát is elhódító unokaöccse, Mordred elleni döntő csatában súlyosan megsérült, a rejtélyes Avalon szigetére szállították. Avalon sok középkori ember számára a reményt jelentette arra nézve, hogy Artúrt meggyógyítják, majd visszatér, hogy megvalósítsa a Hit és az Erény uralmát.

7. 1191-ben a két évvel korábban elhunyt II. Henrik angol király javaslatára feltárták Artúr glastonburyi apátságban található feltételezett sírját. Avalon Glastonburyvel történő azonosítása a Plantagenetek propagandatörekvéseinek volt köszönhető, akik gondolták, uralkodásukkal beköszöntött az Artúr-legendákban a nagy király visszatérésével összekapcsolt aranykor, így az uralkodói sír megtalálásával véget vethetnek a messiásváró hangulatnak. A sír az elkövetkező évszázadokban látogatók tömegeit vonzotta Glastonburybe.

8. Nyugat-Európában a XIII-XIV. században, vagyis abban az időszakban, amikor a városi lakosság körében elterjedt a vezeték- és keresztnév együttes használatának gyakorlata, rengetegen adták gyermeküknek az Artúr nevet.

9. Az angol Henry Purcell a 17. században operában örökítette meg Artúr alakját, Alfred Tennyson pedig előbb egy verset (Morte d’Arthur, 1842), majd egy elbeszélő költeményt (The Idylls of the King, 1885) is szentelt történetének.

10. A 20. században többek között John Steinbecket is megihlette Artúr legendája, és alakja a Monthy Python Gyalog galoppjában, valamint John Boorman Excalibur című alkotásában is megelevenedett a mozivásznon.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Oroszlánrészt vállalt Mátyás királlyá választásában Szilágyi Erzsébet
• Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
• Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
• Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
• A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
• A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
• A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből