Valóban erotikus költészete miatt száműzte Róma császára a költő Ovidiust?
2019. december 3. 16:41 Múlt-kor
Korábban
A veszélyek udvarlója
Kr. e. 2 körül befejezett háromrészes költeménye, az Ars amatoria (a szerelem művészete) Igazi szenzációnak bizonyult.
Az első két rész egyfajta útmutatásként szolgál a férfiak számára a nők elcsábítására, illetve szerelmük megtartására.
Ovidius szerint a távolság is jót tehet a kapcsolatok fejlődésének, de megjegyzi azt is, hogy nem tartozik a csábítás legjobb receptjei közé az, ha egy nőt a koráról kérdezünk.
A harmadik rész a nőknek szól, ebben a költő elmondja: nem feltétlenül rossz ötlet, ha az ember szándékosan féltékennyé teszi szeretőjét.
Ovidius számára a mű kiadása valóságos aranybányát jelentett: kézikönyve egy formális didaktikus műnek álcázva adott praktikus tanácsokat a fiatalabb közönség számára. A költő azonban a műveltebb olvasóközönséget is meg kívánta szólítani.
Amikor Ovidius a költői pályára lépett, Róma irodalomkedvelő köreiben két alak uralkodott: Vergilius és Horatius.
Előbbi a Róma eredettörténetét Homérosz trójai háborújával összekötő Aeneisszel, míg Horatius a frappáns Szatírákkal alkotott maradandót. E két író testesítette meg az Augustus uralma alatti irodalmi virágkort.
Az Ars amatoria megírásakor Ovidius már negyvenes éveiben járt, és sem különösebben nagy vagyonnal, sem jó kapcsolatokkal nem rendelkezett. Volt ugyan bőkezű mecénása, azonban az irodalmi körök, amelyekben mozgott, szinte jelentéktelenek voltak Vergiliushoz és Horatiushoz képest.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.