Öt kontinensnyi múmia Budapesten

2015. február 10. 13:20

Korábban

A rejtélyes váci múmiák

1994-ben egy munkás a váci Fehérek templomának falán egy repedésre lett figyelmes, s mikor kalapáccsal megütötte, üreges hangot hallott. Néhány csapást követően az egy téglányi vastag fal kezdett összeomlani. Az áttörést követően a munkás egy lefelé vezető, sötét kőlépcsőt talált. A plébánossal együtt lementek a lépcsőn, s egy mennyezetig díszesen kifestett, koporsókkal telerakott kriptát találtak.

A plébános felismerve a ritkaságok jelentőségét - a koporsók nem gyakran élik túl ilyen szép állapotban az évszázadokat - szakembereket hívott, akik a nyughelyeket felnyitva 265 mumifikálódott holttestet találtak. A kripta mikroklímája megőrizte az elhunytak ruházatát és egyéb melléjük temetett értékeiket a gyapjúzoknitól a főkötőkön és a rózsafüzéreken át a fejükre helyezett rozmaringból készült koszorúig. A helyiség átlaghőmérséklete 8-11 Celsius fok között ingadozott, emellett a szellőzőkürtőn érkező állandó légmozgásnak, valamint a testnedveket felszívó fenyőfakoporsónak köszönhetjük, hogy ilyen kiválóan megőrződtek a testek. Utóbbi azért volt fontos, mert a tűlevelűek terpenoid tartalma megakadályozta a gombák és a baktériumok szaporodását.

Borsodi Terézia és 38-39 hetes magzata

Az elhunyt terhes nőkön elvégzendő császármetszést a keresztény egyház már a kora újkortól kezdve ösztönözte, mondván, a meg nem születettektől sem szabad megtagadni a keresztség szentségét. A második dokumentált magyarországi beavatkozást Borsodi Terézián végezték el, aki szintén a váci templom kriptájába lett eltemetve. A mumifikálódott test kitűnően megőrizte az elvégzett műtét nyomait. Jól látható, hogy a szeméremcsont felett kezdődő, 14 és fél centiméteres műtéti metszésvonal egészen a köldök magasságáig húzódik.

Sándor Terézia (Fotó: Magyar Természettudományi Múzeum)

A Vácott eltemetett Sándor Terézia szerzetesnő múmiáján jól látható, hogy egy lyuk éktelenkedik a mellkasán. A szív eltávolításának legvalószínűbb magyarázata az lehet, hogy a Pozsonyba tartó útja során elhalálozó nővér holttestét a meleg időjárás miatt nem volt célszerű hazaküldeni, így csak a kivágott szívét "temették haza". Egy másik elmélet szerint a tetszhalál állapotát akarták ily módon elkerülni, ugyanis korábban volt arra példa, hogy valaki felébredt a kriptában.

A váci kripta leghíresebb lakója Tridentin Rozália, akinek bal kezéről hiányzik a gyűrűs- és a kisujj. A test mellett, egy cseh nyelvű írást hordozó papírba gondosan becsomagolt ujjakról senki sem tudja, miért vágták le.

Tauber Antónia (Fotó: Kustár Ágnes, Magyar Természettudományi Múzeum) Az arcrekonstrukciót Kustár Agnes készítette.

A váci kripta másik híres "lakója" volt Tauber Antónia, akinek a múmiája elég félelmetesnek hat. A morvaországi Brünnben született, 36 éves korában beöltözött bárónőről készült feljegyzés szerint már életében sem volt egy "szemrevaló teremtés", azonban annál intelligensebb és szeretetreméltóbb volt tanítóként. A múmiájának szája azért áll sikításra, mert a temetést végzők elfelejtették lekötni az állkapcsot, ami az izmok elernyedése következtében kinyílt. A 90-es évek óta folyó kutatások kiderítették, hogy a bárónő súlyos fejlődési rendellenességgel született. Gerincferdülése nem csupán oldalirányú volt, hanem hát-hasi homorulatot és púposságot is okozott. A torzulás pedig gyakorlatilag összepréselte a mellüregi szerveket, s súlyos keringési, valamint légzési nehézségeket okozott.

Múmiavilág. Magyar Természettudományi Múzeum 2014. október 1. - 2015. május 17.
A kiállításhoz múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódnak.
Belépőjegy árak: felnőtt: 1800 Ft, diák: 900 Ft, csoportjegy diákoknak: 800 Ft/fő, nyugdíjas: 900 Ft
A kiállítás kedd kivételével naponta 10-től 18 óráig várja a látogatókat

előző oldal 5 / 5