Országegyesítéstől nemzetegyesítésig – a Trianon-emlékművek szimbólumváltozásai
2021. június 4. 14:38 Molnár Zsolt
Korábban
Keresztek, kálváriák
A trianoni emlékkultusz hagyományos szimbólumkészletében fontos csoportot képeznek a szakrális jelképek. Az ebbe a típusba tartozó jelképhasználat a krisztusi szenvedéstörténet folklorizációján alapszik, ahogyan Zeidler Miklós írja: „e szerint Magyarország hamis bírák és hitetlenek kezére jutott, kálváriáját járja, keresztre feszítik, megalázzák, egyedül marad, de hamarosan dicsőséggel feltámad”.
A Horthy-korszakban a Magyar Revíziós Liga kezdeményezésére a határmenti településeken emelték az első, úgynevezett Trianon-kereszteket. Az ilyen emlékművek – például a Kőszeg határában álló egyszerű, vasbeton kereszt – többnyire magaslati helyeken lettek elhelyezve, hogy a határ túloldaláról is jól láthatóak legyenek. A rendszerváltozás utáni két évtizedben Trianon feliratú fakeresztek lepték el az országot. amelyek legkorábbi példáját a Békés megyei Kondoroson – missziós keresztek mintájára – a katolikus templom bejáratánál, a falra helyezve láthatjuk. Közben megjelentek az irredenta plakátokról jól ismert T alakú keresztek fából faragott köztéri változatai is, ilyet találunk például Ecser faluközpontjában. A kereszt függőleges szára itt csak a vízszintes szárig ér, a tetején – szintén fából faragva – egy lángoló fáklya szimbóluma látható.
A Trianon okozta fájdalom megidézésére előszeretettel alkalmazott sémák közé tartoznak a különféle kálváriakompozíciók. 1934-ben Sátoraljaújhelyen, a Szár-hegyen állították fel a századik országzászlót. A hozzá vezető Magyar Kálvária egy-egy elcsatolt magyar területeknek állít emléket. A keresztény kálváriákhoz hasonlóan 14 stációból áll, a bástyaszerű stációk egy-egy elcsatolt magyar várost idéznek. A „keresztjárás” úticélja itt a jézusi Golgotát szimbolizáló Országzászló, amely az eredeti művészi koncepció szerint „a határon túlra került magyaroknak hirdette a hitet a magyar újjászületésben”.
A kálváriához kapcsolódóan az 1938-as szentév alkalmából felépítették a Szent István-emlékkápolnát, majd a háború és a szovjet megszállás évtizedei alatt az emlékhely pusztulásnak indult. 1990-ben felújították, majd 2020-ban, a Trianon-centenárium évében kiegészítették egy hatalmas kőkompozícióból álló Turul-szoborral.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2020
- Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
- Főszerkesztői köszöntő
- Az erotika stílusa: Josephine Baker
- A kis magyar–osztrák háború és következményei
- Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
- Erdélyi életstratégiák Trianon után
- A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
- A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
- Erdélyi fatányéros orosz jazzel
- Huszonöt év telt el, mire elismerték Henri Dunant humanitárius munkásságát tegnap
- A rekordot hajszoló francia pilóták eltűnése ma is a repüléstörténet egyik legnagyobb rejtélye tegnap
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál tegnap
- A Liszt Ferenc Kamarazenekar izgalmas átiratokkal is készül a jövő évadra tegnap
- Május közepén kezdődik a Margitszigeti Szabadtéri Színház idei szezonja tegnap
- Híresebbé tette a halála, mint a politikája Teleki Lászlót tegnap
- Visszautasította a BBC főigazgatói posztját a filmezés miatt David Attenborough tegnap
- Csak késve követte amerikai hadüzenet a Lusitania elsüllyesztését 2024.05.07.