A
J
Á
N
L
A
T

Történelmet írunk. Önnek is. Ajándékba is.

Múlt-kor előfizetés most 25% kedvezménnyel!

A 148 oldalas prémium magazin bolti ára 1592 Ft. Weboldalunkon keresztül azonban most még kedvezményesebben fizethet elő a Múlt-korra: a 4. lapszámot ajándékba adjuk, így Önnek egy magazin csupán 1194 Ft-ba kerül.*

* Bankkártyás fizetés esetén bárki számára elérhető. (A kedvezmény a korábbi lapszámainkra nem vonatkozik!) Az árak kizárólag belföldi szállítási cím esetén érvényesek. 

Felhívjuk továbbá szíves figyelmét, hogy az előfizetés nem az aktuális, hanem a következő számtól indul! Az aktuális számot keresse a nagyobb újságárusoknál!

HA A BEFIZETÉSHEZ SZÜKSÉGES POSTAI CSEKKET A SZÁLLÍTÁSTÓL ELTÉRŐ CÍMRE KÉRI (AJÁNDÉK), KÉRJÜK, AZ ADATLAP "MEGJEGYZÉS" ROVATÁBAN JELEZZE.

Gyors. Olcsó. Kényelmes.

Előfizetéssel sokkal olcsóbban juthat a magazinhoz.

Bankkártyával rendezett előfizetés esetén a 4. lapszámot ajándékba adjuk.

Tökéletes karácsonyi ajándék.

Előfizetéssel, külföldre történő megrendeléssel kapcsolatos kérdéseit az [email protected] címen várjuk.
2021. tél: Mesélő naplók
ITT támogathatsz bennünket
ID27: Múlt-kor (desktop) - PHALANX 2. (cikkoldal) (fejléckép alá végig a cikkek tetején)

Nem volt ellenszere a portyázó törököknek Kinizsi Pál nehézlovasságára

2021. október 13. 10:21 MTI

ID29: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Lead felett ()

542 éve, 1479. október 13-án Kinizsi Pál temesi ispán és Báthori István erdélyi vajda hadai döntő győzelmet arattak Kenyérmezőnél a törökök felett. A Maros két partján Alkenyér (Alvinc) és Szászváros között fekvő teraszos vidéken az Erdély ellen támadó török hadakat Báthorinak először nem sikerült feltartóztatnia, de amikor a Kinizsi Pál vezette temesi csapatok a segítségére siettek, a csata győzelemre fordult. A korabeli feljegyzések a törökök veszteségét 30 ezer, a magyarokét 8 ezer főre tették. Az oszmánok Mátyás király uralkodása alatt már nem is indítottak hadjáratot Magyarország ellen.

festmény
Kinizsi Pál kimenti szorult helyzetéből Báthori Istvánt Ion Osolsobie festményének litográfiáját

A Magyar Királyság a 14. század vége óta már megtapasztalta az oszmán portyák keserűségét. A nikápolyi vereség után Zsigmond hozzálátott a déli végvárvonal kiépítéséhez, ám 1427-ben a törökök mégis elfoglalták a szerbiai Duna-szakasz egyik fontos erősségét, Galambócot. A belpolitikai helyzet sem kedvezett az egységes oszmán-ellenes összefogásnak: Zsigmond 1437-es halálát követően Habsburg Albert két év után, 1439-ben járvány következtében meghalt.

Az ország vezetése ezt követően kettészakadt: egy részük Albert utószülött fiát, a csecsemő V. Lászlót, másik (nagyobb) részük a lengyel Ulászlót látta volna szívesen a magyar trónon. A zavaros helyzetben Hunyadi János ragadta magához a kezdeményezést.

Bár II. Mehmed szultán 1456-os, Nándorfehérvár elleni sikertelen támadása után a Porta hosszú ideig nem indított hadjáratot a Magyar Királyság ellen, a határokat fenyegető veszély továbbra is fennállt. Az ország déli területére vezetett, az ellenfél gyengítését célzó, zsákmány- és élelemszerző portyázások következtében a végvárvonal komoly veszteségeket volt kénytelen elszenvedni.

Az 1458-ban hatalomra kerülő Mátyás király (1458-1490) „reálpolitikusként” alakította külpolitikáját a Porta irányában. Nem kívánt támadást indítani az Oszmán Birodalom ellen, de ha a helyzet úgy kívánta, akkor mozgósította csapatait, tovább szélesítve délen az ütközőzónát: 1464-ben visszafoglalta Jajcát, majd Mátyás fennhatósága alá vonta Észak-Boszniát, ám a török által 1459-ben elfoglalt Szendrő vára – a szerb királyok egykori székhelyének – visszahódítására indított ostrom nem járt sikerrel. Az ekkor létrejött fegyvernyugvást és a - Bosznia felosztása nyomán – kialakult status quo-t mindkét fél tiszteletben tartotta.

ID10: Múlt-kor (desktop) - TESTUDO 2. (cikkoldal - 4. bekezdés) (Régi Cikkoldal - 4. bekezdés)

Ezután többnyire csak a törökök kisebb portyázásai nyugtalanították Magyarországot. 1474-ben Ali szendrői bég egészen Nagyváradig dúlta fel az országot, kihasználva Mátyás sziléziai hadjáratát. A bosszú nem maradt el, a magyar rendek által ostromlott király – az első sikertelen próbálkozások után, csellel – 1476-ban elfoglalta Szabács várát. Bár a magyar támadások miatti török válaszcsapásokra sem kellett sokat várni, a Porta egészen három évig nem indított akciót a Magyar Királyság ellen.

Mátyás – ahogy arról történetírója, Antonio Bonfini is beszámolt – már számított a Szendrő alatt gyülekező törökök támadására, amely végül 1479 októberében indult meg Haszán-oglu Isza bég vezetésével Magyarország ellen. Bár korábban hatalmas, százezer fős török seregről tettek említést a kútfők, valószínűbb, hogy a bég zászlaja alatt legfeljebb 35-40 ezer – mások szerint még ennél is kevesebb, 15-20 ezer – török katona várta a pillanatot az Erdély elleni támadásra.

Mátyás július 11-én kelt rendeletében adott parancsot a mozgósításra Báthori István erdélyi vajdának, de számíthatott Kinizsi Pál temesi ispán és Vuk Branković, a Mátyás által uralt szerbiai területek vajdájának katonai támogatására is. A törökök október 9-én hatoltak be az országba a Lator forrásvidékénél, a Kárpátok hágóin keresztül. A portyázó seregek végigfosztogatták Erdély déli részét, számos foglyot ejtettek és több száz települést égettek fel. Báthori azonban nem támadta meg azonnal az oszmán sereget, ugyanis arra számított, hogy a portyázásoktól előbb-utóbb kifáradnak, majd így könnyedén megsemmisítheti őket.

Báthory és Kinizsi egyesített serege október 13-án, Kenyérmezőnél ütközött meg az ott táborozó török sereggel. Az összecsapás, amelyben magyar részről szászok, székelyek és moldvaiak is részt vettek, délután egy órakor kezdődött és hat óráig tartott. A keresztény sereg három oszlopban állt fel: a jobbszárnyat Kinizsi foglalta el, a balszárnyon Branković helyezkedett el, mellette a Jaksics Demeter (Dmitar Jakšić) vezette szerb könnyűlovassággal, illetve szászokkal, míg középen Báthori csapata várta a rohamot.

Már-már úgy látszott, hogy az oszmánok kerekednek felül – Báthori a török roham során le is esett lováról –, ekkor azonban megjelentek Kinizsi nehézlovasai, akik elsöpörték az ellenséget. A küzdelem óriási voltát bizonyítja, hogy a csatamezőn – Bonfini krónikája szerint – 30 ezer oszmán maradt holtan, de a magyar veszteségek is nagyon jelentősek voltak. A csata jól mutatta, hogy a törökök (ekkor még) nem tudták felvenni a harcot a nehézfegyverzetű lovassággal, s Mátyás uralkodása alatt már nem is indítottak hadjáratot Magyarország ellen.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tél: Mesélő naplók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
ID12: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Magazinpromó után ()
ID28: Múlt-kor (desktop) - CENTURIA 3. (cikkoldal) (Legfrissebb rovat alá a cikkoldalon)
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.
ID2: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 1 300x600 ()

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

ID14: Múlt-kor (desktop) - Cikkoldal - Jobb saját 2 300x600 ()
ID13: Múlt-kor (desktop) - Al-/cikkoldal - Háttér előtt ()
ID34: Múlt-kor (desktop) - Beúszó magazin ()
Bezár