Nem kért a kompromisszumokból, a békeszerződést és az amnesztiát is elutasította II. Rákóczi Ferenc
2022. március 27. 15:10 Németh Máté
Korábban
A kritikus évek
A Habsburgokkal történő béketárgyalások – amely során a kurucok többek között az Aranybulla ellenállási záradékának elismerését (nemesi ellenállás joga), a protestáns vallások szabadságát és Erdély függetlenségének biztosítását kérték – kudarcot vallottak.
Ennek következtében az 1707-es ónodi országgyűlésen kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. Rákóczi, felismerve azt, hogy az ország saját erejéből képtelen sikeresen megvívni a harcot, külföldi segítségben, szövetségben gondolkodott.
Orlai Petrich Soma: Az ónodi országgyűlés
A magyar trónra így eleinte Miksa Emánuel bajor választófejedelmet igyekeztek megnyerni, eredménytelenül.
Közben a fejedelemnek egyéb rágalmakkal is meg kellett küzdenie, az országgyűlésen ugyanis Túróc vármegye követei a harcok és az ezért történő anyagi áldozatok értelmetlenségéről szóltak, magát Rákóczit is támadva ezzel.
Felháborodva vette tudomásul, hogy az ország szabadságát megteremteni akaró személyét igaztalanul vádolják, „tyrannusnak” bélyegzik.
A pártütőnek nevezett követeket végül meggyilkolták. Tetézte a bajokat, hogy XIV. Lajos vonakodott szövetséget kötni és komolyabb támogatást nyújtani a kurucoknak, és miután az orosz segítség sem volt egyértelmű, a függetlenségi harc úgy tűnt, az ország határain belül fog folytatódni.
A császári csapatok sikere – 1708-ban a trencséni csatában döntő labanc győzelem született, ahol maga a fejedelem is megsérült –, az élelmezési problémák, a pestis kitörése és az árulások sokasodása egyre nehezebb helyzetbe sodorta a magyarok ügyét.
A demoralizálódott kuruc csapatok 1710-ben Romhánynál újabb csapást szenvedtek el a császáriaktól. Ezt követően kezdődtek el a béketárgyalások a két fél között, de miután II. Rákóczi Ferenc nem bízott a Habsburg oldalon tárgyaló Pálffy János szavában, Lengyelországba ment abban a reményben, hogy ott találkozik az orosz cárral.
Távozásával az ország ügyeit Károlyi Sándorra bízta, aki – tájékoztatva lépéseiről a fejedelmet – folytatta az egyezkedést.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap
- Brit technológiára is szükség volt a Magyar Televízió adásainak elindításához tegnap
- Landerer Lajost bízták meg az első Kossuth-bankók kinyomtatásával tegnap
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 2024.04.30.