Mindig méltón megünnepeltette jeles évfordulóit a „szűz királynő”, I. Erzsébet

Központosított ünneplés

A lázadás és a katolikus összeesküvések végeérhetetlen folyama nyomán, amelyet az 1568-ban Angliába menekülő skót királynő jelenléte is táplált, a közhangulat egyértelműen Erzsébet pártjára állt, és a nép országszerte évenkénti harangozás, örömtüzek, imádságok, prédikációk és lakomák formájában fejezte ki hűségét királynőjéhez. A kormányzat kegyeit kereső városi tisztviselők mind kidolgozottabb ceremóniákat, például felvonulásokat és parádékat honosítottak meg, ezekkel ünnepelve a királynő életet és uralmát, újra meg újra kinyilvánítva hűségüket.

1576-ban Liverpool polgármestere, Thomas Bavand egy hatalmas örömtűz meggyújtását rendelte el a vásártéren, és utasításba adta, hogy városszerte minden háztartás gyújtson hasonlót. Aznap este bankettet adtak, majd a polgármester saját házánál fehérbort és cukrot osztogatott, „az ajtó előtt állva, Istent dicsérve és hálálkodva legkegyelmesebb uralkodónk minden jóban bővelkedő uralmáért”.

I. Erzsébet egy ünnepi felvonuláson

Két évvel később York városának elöljárói elrendelték, hogy a hivatalnokok illendően felöltözve jelenjenek meg egy, a királynőt dicsérő prédikáción, „olyan büntetés terhe mellett, amelyet a polgármester megfelelőnek ítél”. A puritánabb vidékeken, például Essexben, böjtöléssel emlékeztek meg a királynő trónra lépésének évfordulójáról.

Az 1580-as évek elejére az ünnepségek egyházi ünnepnapként központi irányítás alá kerültek. Míg korábban a katolikus szentek ünnepnapjai szolgáltak alkalomként látványos felvonulásokra, a „szent nap” ünneplésének célja ekkor már Erzsébet dicsőítése volt. 1576-ban egy különleges liturgiát állítottak össze, valamint kiadtak egy zsoltárokból, imádságokból és olvasmányokból álló gyűjteményt, hálát adva a királynőnek, aki megszabadította Angliát „a háború és elnyomás veszélyétől, visszaállítva a békét és az igaz vallást”. Erzsébetet úgy ábrázolták, mint aki megmentette az országot I. Mária katolikus zsarnokságától és a spanyol igától, amely Mária és a spanyol király, II. Fülöp között 1554-ben kötött házasság óta lebegett sötét árnyékként Anglia fölött.

Erzsébet királynő buzdítja seregét Tilburynél

A jeles napra írt prédikációk Erzsébetet úgy írták le, mint „tanult, bölcs, hithű, igazságos, romlatlan, szelíd, kegyes, buzgó fejedelmet”. A kenti Lyddben 1587-ben Isaac Colfe így nyilatkozott: „Bizony mondom, soha az Úr korábban nem adott, és soha nem is fog adni még egy ilyen boldog napot Angliának.”

Az ünnepségek ráadásul nem korlátozódtak Angliára. Amikor Sir Francis Drake és Sir John Hawkins 1582. november 17-én a tengeren hajóztak, három ágyút sütöttek el Erzsébet tiszteletére, 1587-ben pedig Puerto Seguróban katonai tiszteletadással, díszsortűzzel és tűzijátékkal ünnepelték a királynőt.

1. Válságos öröklés
2. Központosított ünneplés
3. Extravagáns bajvívók

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait