Mi vezetett az örmény holokauszthoz?
2015. április 24. 13:06 Csernus Szilveszter
Korábban
Szisztematikus leszámolás
Április 24-én 235 örmény értelmiségi vezetőt tartóztattak le Isztambulban minden jogszerűséget mellőzve. Annak ellenére, hogy a háború egyik legöldöklőbb csatája kezdődött meg a Dardanelláknál, a török hatóságok még két hullámban börtönöztek be több száz örményt birodalom-szerte - legtöbbjüket azonnal megölték. Talât pasa az eseményeket önvédelemnek állította be az őt kérdőre vonó amerikai nagykövetnek.
Május 30-án a minisztertanács elfogadott egy rendelkezést, ami lehetővé tette a haderők számára, hogy az „árulásgyanús” és „kémkedésgyanús” személyeket deportálják. Ezzel kezdetét vette a harmadik fázis: a tömeges deportálás (Cristopher J. Walker: World War I. and The Armenian Genocide. h. n., é. n.) Az örmény emlékezetben Zeitun városa a deportálások kezdetének a helye, míg április 24., a „Vörös Vasárnap” a szimbolikus kezdődátuma: azóta emlékeznek ezen a napon az örmények világszerte a genocídiumra.
Az elkövetkező hónapokban szisztematikusan gyűjtötték össze az örményeket, hogy „átköltöztessék” őket új otthonaikba, ami valójában a szíriai és iraki sivatag koncentrációs táborait jelentette. Sokakat már az összefogdosásnál lelőttek, de a legtöbben az út során vesztették életüket a kimerültség, a szomjúzás és az éhezés következtében, vagy éppen török vagy kurd katonák bajonettjei által. Az Eufrátesz és a Tigris már-már az “alvilág folyójaként" őrződött meg az örmény történelmi emlékezetben, lévén hogy tömegek vesztek a vízbe a táborokba vezető úton.
Ám az örmények nem egy helyen megvédték magukat és fegyvert ragadtak. A vaniakat kivéve mindegyik ilyen felkelés a deportálásokra adott válasz volt, így nem állja meg a helyét az a török érvelés, hogy az örmények kezdték a harcot. Ahogy az sem, hogy a deportálások mindössze az orosz front tehermentesítését szolgálták, ugyanis szerte a birordalomból, még az európai területekről is megindultak a halálmenetek. Az áprilisban letartóztatottak közül alig tucatnyi örmény élte túl a mészárlásokat.
Az áldozatok számát illetően csak becsléseink vannak: az általánosan elfogadott nézet szerint 1,5 millióan estek áldozatul az örmény genocídiumnak, de a vizsgálatot nehezíti a török levéltárak kutathatósága is. A török politika nem kis dilemmával szembesül a kérdés kapcsán, ugyanis amennyiben elismeri, hogy 1915-1920 során népirtás történt, akkor köztársaságuk kiépítésének, megalakulásának időszakát „mocskolják be”. Bár a „három pasa" korának 1918-ban, tehát még a szultanátus alatt végeszakadt (a Berlinben bujkáló Talâtot például egy örmény túlélő lőtte le 1921-ben), sokan az 1923-ban kikiáltott köztársaság alapítói közül érintve voltak a genocídiumban.
Ez az új, republikánus török ideológia vérben való fogantatása mellett az államalapító Musztafa Kemál Atatürk ma szentként tisztelt személyét is érintheti, hiszen bár az első világháború alatt még nem volt a vezetőség tagja, kormányfőként az 1920-as török-örmény háborút már ő vezette. Emellett a genocídium elismerése után felmerülhet a több százezer emberéletet követelő asszír és görög exodus is, amely az örménnyel párhuzamosan zajlott le (a görög háború 1922-ig eltartott) és amelyet szintén népirtásként tartanak számon.
A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák
- Megvakult egyik szemére a Róma előtt megtorpanó Hannibál
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói
- Árulók árnyékában: Julius Caesar valódi merénylői
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- De pontosan mit is adtak nekünk a rómaiak?
- Új kampánnyal hívja fel a figyelmet a Szintlépés Alapítvány az adó 1%-ának fontosságára 17:40
- 7+1 híres merénylet a történelemből 17:20
- Bányatörvényeket is fordított a Nap és a Föld távolságát elsőként meghatározó Hell Miksa 17:05
- Szökött rabszolgáknak és bűnözőknek is menedéket nyújtottak a római katakombák 14:20
- Színészportrék és workshopok színesítik az nemzetiségi színházak idei fesztiválját 13:20
- Visszakerült Kolozsborsára a budapesti raktárépületből előkerült görögkatolikus harang 11:20
- Görkorcsolyás lányok tették sikeressé a világ leghíresebb gyorsétteremláncát 09:50
- Közös sírba temették az egykor egymástól elválasztott skolasztikust és tanítványát, Héloïse-t 09:05