Luxus és romlottság uralta a mocsárra épült lágymányosi Las Vegast
2023. július 18. 14:20 Jamrik Levente
Korábban
A lágymányosi Konstantinápoly
A Somossy-mulató kapcsán az erkölcscsőszök hiába kiabáltak egyfolytában botrányt, és követelték a hely azonnali megszüntetését, az ingyen reklámnak hála az Orfeum híre egészen Portugáliáig eljutott. Jól példázza ezt az 1896-os Győri Napló beszámolója, amikor a portugál királynő főudvarmestere, gróf Ficaldo és főudvarmesternője Pamella hercegné, Vasconeillos kamarása, az udvarhölgyei kíséretében két páholyból nézte végig a hajnalig tartó extrád műsort.
Persze ekkoriban az „élet császára” már újabb kihívásokra és nagyobb bevételekre gyűjtötte energiáit, hiszen a millenniumi ünnepségekre készülő Országgyűlés már kijelölte a Városligetben felépítendő, középkori hangulatú tornyokkal, bástyákkal, sőt még egy dzsámival is gazdagított Ős-Budavára díszletváros helyét, sőt annak építetésével igencsak jól haladt. Somossy ekkor döntötte el, hogy ennél ő egy sokkal dekoratívabb és nívósabb, méreteiben pedig egy sokkal nagyobb vigalmi negyedet fog megvalósítani az akkor még beépítetlen lágymányosi lapályon.
Maga a helykiválasztás tökéletesnek volt mondható, hiszen hosszában a Gellérthegytől a Déli Vasúti Összekötő (ma részben II. Rákóczi Ferenc) hídig, széltében pedig a Dunától a mai Budafoki útig elterülő 4,1 négyzetkilométeres terület, ekkor még csak egy fűzfákkal szegélyezett hatalmas tó volt, közepén egy apró tojásdad alakú szigettel. Nem a természet csodája volt ez az elhagyatott dél-budai tengerszem, hanem árvízvédelmi céllal építette még 1870-től 1874-ig az állam, hogy a főváros lakossága és annak ingatlanállománya ne pusztuljon el ismét, mint ahogy az 1838-ban bekövetkezett.
Érdekes fintora volt a sorsnak, hogy ez a Reitter Ferenc tervezte új Duna-ág csak azért mentette meg 1876. február 25-én Budapest népét egy újabb árhullámtól, mert alacsony gátjain minden gond nélkül átzúdulhatott a haragos víz a lakatlan kelenföldi szántókra. A 14 millió forintba került beruházás totális csődjétől függetlenül a kormány bár még további 5,5 millióért megemeltette a már két száraz és két vizes dokkal is felszerelt Téli Kikötő gátrendszerét, ám a csekély teher- és áruforgalomra hivatkozva az üzemeltetési jogot megnyert Dunagőzhajózási Társaság is inkább levonult a területről 1890 őszén.
A Dunakanyar budai oldalából lecsípett 3,6 kilométer hosszú Promontornak is hívott új Duna-ág tehát tökéletes helyszínnek ígérkezett: A tetemes banki és magánkölcsönökből megalapított Konstantinápoly Budapesten Rt. igazgatósága első lépcsőben így felkérte Kellner Lipót építészt és Gerster Kálmánt, a Nemzeti Szalon igazgatóját, hogy tervezzék meg a török birodalom fővárosának csaknem pontos Duna-parti másolatát. Az ácsmunkák kivitelezésével Hauszmann Sándor vállalkozását, az épületek gipszfalainak megépítését és kifestését pedig Gerster Károly színházi grafikus és csapatára bízta Somossy.
Mivel a vigalmi negyed főbejáratát a Zenta utca magasságában képzelték el, így az 1896 márciusában elkezdett tereprendezési munkálatok során a mai Bertalan Lajos utcáig teljesen fel kellett töltetnie az igazgatóságnak a tó északi részét. A mai Kuspér – Stoczek – Egry József utcák határolta tömb magasságában egy félszigetet is kialakított a cég. A munkálatokkal olyan gyorsan haladtak, hogy a tervezett egy év helyett, 1896. május 23-án már ki is nyithatta kapuit a budapesti török város.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- India egységének védelmére hivatkozva gyilkolták meg a Nehru–Gandhi-dinasztia tagjait 18:05
- Gyilkosságok sora árnyékolta be a Colt gyártásának kezdeteit 14:20
- Törökkori konyhával és tűzijátékkal várja az érdeklődőket a tatai fesztivál 13:20
- A kémiában és a hadászatban egyaránt tehetségesnek bizonyult Görgei Artúr 09:50
- Még éjszaka sem hagytak fel az támadásokkal a Budát ostromló magyar csapatok 08:20
- Húsz évig várt, hogy elvehesse kedvesét a brit filozófus, John Stuart Mill tegnap
- Minden kiküldetésük előtt bizarr szertartást végeztek el az azték kereskedők tegnap
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot tegnap