Lakóépület állt a világ legnagyobb kőgyűrűjében

Az emlékműről azt gondolták a legújabb ásatások alapján, hogy egyszerű lakóépület – olvasható a New Scientist tudományos magazinban. A kőgyűrű a nagy-britanniai Wiltshire megyében található, mintegy harminc kilométerre a Stonehenge-től. Az óriás kőgyűrű, mely 332 méter széles, két további kisebb kőkört foglal magába, valamint egy kör alakú árok és egy sánc is körbeveszi.

Hogy hogyan keletkezett ez a nem mindennapi műemlék, idáig ismeretlen volt, mivel nem tanulmányozták olyan mélyrehatóan, mint a Stonehenge-t. A legutolsó nagyobb ásatás az 1930-as években folyt, ekkor azonban még nem sikerült meghatározni, hogy az Aveburyt egyszerre építették meg, vagy fokozatosan érte el a ma látható formáját.

Az új kutatásban Mark Gillings és munkatársai a Leicesteri Egyetemről földradarokat használtak, hogy a talaj mélyén levő elemeket megvizsgálják, illetve a korábbi ásatások eredményeit is feldolgozták. A kutatócsoport a vizsgálatot a délen fekvő kisebb kőkörrel kezdte, mely száz méter átmérőjű. A radar a kör közepén egy függőleges kövekből felépülő, harminc méter oldalszélességű négyzetet azonosított a föld mélyén, ami nagy meglepetést okozott a kutatóknak. A négyzet pedig egy másik építmény köré épült, amely nagy valószínűséggel egy lakóépület lehetett.

A felfedezés nyomán a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a műemlék egy átlagos háznak indult az újkőkorszak kezdetén. Hasonló korú épületek és a helyszínen talált kovakő szerszámok alapján az eredeti épület időszámításunk előtt 3700 körül keletkezhetett. A kőkört valamivel később emelhették, így létrehozva az emlékművet, amely később egy újabb gyűrűvel és sánccal lett lezárva. A kiásott cserépedények alapján ez i. e. 3000 táján történhetett. A műemlék kialakulása tehát egy többlépcsős folyamat eredménye.

A kérdés, hogy vajon mi vezette rá az őskori embereket, hogy egy sima lakóház köré egy hatalmas emlékművet emeljenek? Lehetségesnek vélik, hogy a leszármazottak számára bírt különös jelentőséggel az épület, és az őseikről kívántak megemlékezni az építménnyel, bár ez a feltevés még bizonyításra vár. A kutatócsoport további ásatásokat tervez, és abban reménykedik, hogy a következő öt-hat évben fényt deríthet az építmények pontos kronológiájára, továbbá a másik belső kőkört is szeretné megvizsgálni.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
• 10 tény az Oszmán Birodalomról
• Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
• Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
• Előkerültek a mohácsi csata maradványai
• Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején