Kutathatóvá válnak az argentínai magyar emigráció értékes dokumentumai
2016. október 20. 10:26 MTI
Kutathatóvá válik az argentínai magyar emigráció irodalma annak a hatezer darabból álló gyűjteménynek a jóvoltából, amely a Petőfi Irodalom Múzeum (PIM) tulajdonába került. A II. világháború végén és 1956-os forradalom és szabadságharc után is sokan menekültek a dél-amerikai államba.
Korábban
Az elmúlt évtizedekben az intézményben kiépült egy olyan kutatható gyűjtemény, amely nemcsak a határon túl élő magyar lakosság, hanem a diaszpórában és az emigrációban élők irodalmi hagyatékára egyaránt koncentrál. Ezt bővíti az új argentin gyűjtemény, amelyet a Buenos Aires-i Hungária Könyvbarátok Köre, Kölcsönkönyv- és Levéltár adományozott a múzeumnak - mondta Csorba Csilla, a PIM igazgatója az anyagot bemutató szerdai sajtótájékoztatón.
A múzeum munkatársai kiemelték: az 5300 magyar nyelvű, illetve a magyarságról szóló hétszáz idegen nyelvű kötetből, folyóiratból, tudományos műből és biográfiából álló anyag értékes forrásként szolgálhat az emigrációkutatás számára, hiszen például a Hatikva folyóirat mellett több olyan kiadványt is tartalmaz, amely magyar közgyűjteményekben eddig nem, vagy csak részben szerepelt. Az 1976-ban megalakított Buenos Aires-i kölcsönkönyvtár állománya nagyrészt emigrációs kiadvány, illetve személyi hagyaték. A PIM elsődleges célja, hogy a teljes állományt a Huntéka integrált gyűjteménykezelő rendszer adatbázisának a segítségével kutathatóvá tegye.
A II. világháború végén emigrált magyarok jelentős része telepedett le Argentínában, majd később, az 1956-os forradalom és szabadságharc elől is sokan menekültek a dél-amerikai államba. Ma Argentínában mintegy 30 ezer magyar leszármazott él - mondta el Mészáros Tibor muzeológus. Kifejtette, hogy az argentínai magyar kolónia fénykorának számító 1950-es, 1960-as években öt magyar könyvkiadó működött az országban, és a tucatnyi újság között még magyar nyelvű vicclap is létezett. Mint Kiss Borbála muzeológus kiemelte, az anyag külön érdekessége, hogy a maga teljességében mutat be egy olyan könyvtári állományt, amely egy emigráns közösség életében évtizedeken keresztül meghatározó szerepet játszott. Nagy számban tartalmaz kézikönyveket, lexikonokat, díszes kiadványokat és reprezentatív albumokat, de a határon túli, elcsatolt területekkel kapcsolatos szakirodalom is megtalálható benne a lektűrirodalom, az útelírások és mesekönyvek mellett.
A gyűjtemény három csoportra osztható: a két világháború között Magyarországon megjelent és az emigránsok által kivitt kötetekre, az elsősorban Buenos Airesben, leginkább magyar nyelven kiadott könyvek csoportjára, valamint a világ más pontjain, például Párizsban, Hongkongban, Brüsszelben vagy New Yorkban magyar nyelven megjelent emigrációs kiadványokra. Az anyag Magyarországra szállításának előkészületei már 2012-ben elkezdődtek, végül a hét köbméternyi dokumentum ez év januárjában került a PIM előkészítő raktárába. A gyűjtemény feldolgozása azóta folyamatosan zajlik.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Kizárták a pártból az amerikaiakkal barátkozó szovjet katonákat tegnap
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak tegnap
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek tegnap
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása tegnap
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata tegnap
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet tegnap
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc 2024.04.24.
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla 2024.04.24.