Közvetlenül a királyhoz fordulhattak igazságtételért a középkori Anglia lakói
2022. december 18. 16:05 Múlt-kor
Korábban
Isten és ember csapásai
Voltak olyan esetek is, amikor a szövegben leírt nyomor és szűkölködés valós alappal bírt. A Readingből származó Walter egy helyen arról panaszkodik, hogy igaztalanul vádolták meg egy gyilkossággal, amit az ortodox zsidó közösséghez tartozó bizonyos Izsák követett el. Walter, aki a gyilkosság idején keresztényi kötelességét teljesítve zarándoklaton járt Santiago de Compostelában, felháborodását fejezte ki a tény fölött, hogy törvényen kívül helyezték és családját koldusbotra juttatták.
1322-ben a pontefracti Constance Halliday hasonlóan járt: miután Lancaster grófja kegyvesztett lett és kivégeztetett, nem tudta begyűjteni a pénzt, amellyel a gróf emberei tartoztak elhunyt férjének, így őt és tizenöt gyermekét az éhhalál fenyegette. Ezek a történetek jól illusztrálják a középkor nagyívű történelmi és politikai eseményeinek helyi és személyes szintű következményeit.
A bíró kegye megvásárolható volt, tartotta a közvélemény
A kérvényekből ezenfelül leszűrhetőek a mindennapi élet anyagi körülményei is. Példának okáért a szilaj időjárás számos nehézséget okozott. A cumberlandi Cockermouth népessége arról számolt be, hogy a város mindhárom hídját elsöpörte az 1304 karácsonyán jelentkező árvíz. Néhány évvel korábban Bury St. Edmunds ferences szerzetesei kifejezték azon aggodalmukat, hogy a városi törvényszék épületének tervezett elbontása után az emberek a rendház templomában keresnének menedéket az ítéletidő elől, ahol az emberek és lovak így kialakuló zűrzavara veszélyeztetné az istenszolgálatot. A tűz is jelentős veszélynek számított: 1348-ban a staffordshire-i Tamworth lakói az adóik csökkentését kérelmezték, miután egy tűzvész elpusztította a város nagy részét.
Egy Lincolnshire lakosai által beadott kérvény is aláhúzza a gazdasági infrastruktúrának a természet erőitől való függőségét. Ebben arról írnak, hogy két fontos vízimalmuk pusztulása óta szélmalmokra kénytelenek hagyatkozni a gabonaőrléshez; ha pedig nincs szél, mondják, nincs kenyér.
Nem meglepő módon nagy érdeklődést váltanak ki a különféle kérvényekben részletezett hajmeresztő bűnesetek. A késő középkori társadalomban bevett nézet volt, hogy a jogot uralja a pénz, és hogy a hatalmasok szolgálói és csatlósai uruk nevének fedezékében mentesülnek kisszerű zsarnokoskodásaik következményei alól. 1481-ben egy kérvényező kijelentette, hogy az oxfordshire-i South Westonba való John Abrey ellen érkező számos feljelentés, amelyek rablással és zsarolással vádolták, mindaddig semmire sem fognak vezetni, amíg Abrey IV. Eduárd fiának, a walesi hercegnek zöld-fehér libériáját viseli.
A nagy politikai viszályok idején a lázongó urak csatlósai sokszor durván aláásták a jogrendet. 1322-ben Doncasteri Maline panaszt tett amiért Lord Mowbray, aki támogatta Lancaster grófjának lázadását II. Eduárd ellen, összegyűjtötte embereit és haddal rontott Maline bátyjára, Rossington plébánosára, elragadva őt és világi javait; ezek után pedig a Nottingham melletti Hucknallban fogva tartották a szerencsétlen papot, és igen jelentékenynek számító 200 font váltságdíjat követeltek érte cserébe.
Robin Hood és Little John, a híres sherwoodi törvényen kívüliek
Nem biztos, hogy pusztán egybeesés a tény, hogy a rossingtoni plébános esete egybevág azzal az időszakkal, amikkel manapság a Robin Hood-legendákat társítjuk; egy olyan időszakkal, amikor a széthúzás és polgárháború közepette az ezekben a legendákban megjelenő természetjogi elvek széles körű vita tárgyai voltak a társadalomban. Egy évszázaddal későbbre a sherwoodi útonálló történetei bevonultak a köztudatba, és felbukkantak a kérvények retorikájában is. 1439-ben a derbyshire-i Scropton lakosai egy bizonyos Peter Venables tevékenysége okán folyamodtak a koronához; az úriember ugyanis tolvajbandájával együtt „bevette magát az erdőbe, mint Robin Hood és emberei”. Könnyen magunk elé képzelhetjük, ahogy a felháborodott scroptoniak ezekkel a szavakkal írják le a helyzetet a kérvény összeállítására felbérelt prókátornak, aki aztán a hatás kedvéért a parlament elé kerülő szövegbe is beleírja a kifejezést.
A kérvények tehát nem csupán a középkori élet békaperspektíváját tárják elénk, hanem a jogi konvenciókat szétfeszítve, a természeti jog nyelvén szólnak hozzánk, amit ma is könnyen felismerünk és megértünk.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
rendszerváltás
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- Egy küzdelmes élet Magyarországért: 30 éve hunyt el Antall József
- Konfliktusok és érdekellentétek között vezette le a rendszerváltást Antall József
- Vértelen, „bársonyos” forradalommal bukott meg a kommunizmus Csehszlovákiában
- Visszavonulót fújt Antall József kormánya a taxisblokád nyomása alatt
- A szarajevói filmfesztivál fő versenyében indul a Libertate '89 – Nagyszeben című alkotás
- Történészként és politikusként is maradandót alkotott Szabad György
- Nagy Imréék újratemetésén a kommunista rendszer is sírba szállt
- Katonai erővel sem tudta megakadályozni a litván függetlenséget Moszkva
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap
- Újabb corvinák érhetőek el az Országos Széchényi Könyvtár online felületén tegnap
- Emlékérmékkel ünnepli a független magyar pénzügyi rendszer létrehozását a Nemzeti Bank tegnap
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő tegnap
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit tegnap