Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
2017. december 7. 14:09
Korábban
Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság
A trianoni határok nem csak Magyarországon, de a szomszédos államokban is csalódást keltettek. A szerbek területi igényei a mai határoknál jóval északabbra nyúltak és ennek megfelelően igyekeztek kész helyzet elé állítani a békekonferenciát Baranya megye szinte teljes egészének katonai megszállásával. Terveiket akkor sem adták fel, amikor a békeszerződés már egyértelműen rendelkezett arról, hogy Baranya nagyobbik része és Pécs Magyarországhoz fog tartozni a jövőben is.
Pécs élén ekkor azonban Horthy formálódó rendszerével egyértelműen szembenálló, a Károlyi-kormányban majd a Tanácsköztársaság idején is fontos pozíciókat betöltő Linder Béla és köre állt, akik kérték arra kérték a délszláv államot, hogy védjék meg a területet, amíg Budapesten demokratikus kormány alakul.
Ahogy azonban egyre inkább elkerülhetetlennek látszott a magyar hadsereg bevonulása a Dunántúl déli térségébe, a pécsi szocialisták még egy utolsó kísérletet tettek. 1921. augusztus 14-én a szerbek által megszállt területek szakszervezeteit egy kongresszusra hívták Pécsre, ahol 15-20 ezer ember előtt egy új államot kiáltottak ki, Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság néven. A köztársaság első elnöke, a pécsi szerb családból származó festő, Dobrovits Péter lett.
A Baranya-bajai Szerb-Magyar Köztársaság azonban mindössze egy hetet élt meg. A délszláv hadsereg végül alávetette magát a békében foglaltaknak és kivonult a területről. A helyükre érkező Nemzeti Hadsereg bevonulása pedig augusztus 21-én lezárta a kis állam alig egy hetes történetét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap