Férfi volt az első boszorkány, aki „bevallotta”, hogy seprűnyélen repült

A félelem legendákat szül

Teljes bizonyossággal lehetetlen kideríteni, hogy e középkori szóbeszédeknek mennyi volt a valóságalapjuk. Tény azonban, hogy terjedésük akkor volt a legintenzívebb, amikor a lakosság a leginkább rettegett a boszorkányok jelentette veszélytől.

A boszorkányok vélt vagy valós tevékenységéről a legtöbbet az egyházi inkvizítorok és bírósági hivatalnokok feljegyzéseiből, illetve a vádlottakból rendszerint kínzással kicsikart vallomásokból tudjuk.

A 17. századra a seprűnyél már elválaszthatatlan tartozékává vált a boszorkánylegendáriumnak, ekkoriban az elterjedt nézet az volt, hogy a boszorkányok a kéményen át kirepülve távoznak észrevétlenül otthonaikból.

E híresztelés részleges alapjául az szolgálhatott, hogy a háziasszonyoknak szokása volt a tűzhely vagy a bejárati ajtó mellé támasztani a seprűt olyankor, amikor nem voltak otthon, egyértelmű jelzést adva az esetleges látogatóknak.

A gyakran tömeghisztériába forduló boszorkánypánik a 18. századra alábbhagyott, és habár napjainkban sok személy vallja magát nyilvánosan boszorkánynak, közülük is kevesen állítják, hogy seprű segítségével a magasba tudnának emelkedni. A seprűn repülő boszorkány képe ennek ellenére valószínűleg még sokáig népszerű marad.

1. A háziasszony szimbóluma
2. Pogány szertartások?
3. A félelem legendákat szül

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban
• Hazai és külföldi művésznők történeteit ismerhetjük meg a Magyar Zene Házában
• Anna Margit festőművész életművéből nyílik kiállítás a Nemzeti Galériában
• Az ópium és a hasis hatásairól is írt a szabados életvitelű Charles Baudelaire
• Fotóművészeti kiállítás nyílik Moholy-Nagy és Robert Capa alkotásaiból
• Többször is jó kapcsolatai húzták ki a bajból Max Ernst festőt
• Depressziója rányomta bélyegét Goya késői művészetére
• A közönség részéről is kritika érte Seurat, a pointillizmus nagymesterének képeit
• Klasszikus és modern elemekkel tarkítják A hattyúk tavát a Margitszigeten