Fából készült római vízvezetékek kerültek elő Lyonban
2021. január 28. 14:31 Múlt-kor
A Lugdunum néven egykor Gallia Lugdunensis tartomány fővárosaként működő kelet-francia város 5. kerületében egy építkezést megelőző régészeti felmérés során két, párhuzamosan futó, tölgyfatörzsből faragott vízvezetéket találtak a régészek.
Korábban
A Kr. e. 43-ban alapított római várost ellátó vízvezetékrendszer a Kr. u. 1. században épült ki, a most megtalált csövek csaknem három méter mélyen voltak a föld alá temetve. A fatörzseket 15 centiméteres belső átmérőjűre vájták ki négyszög alakban, és enyhén az akkori város felé lejtve helyezték el őket az erre kialakított árokban.
A két csövet elkészítésük után vastag agyagréteggel is körbevonták, hogy minél vízhatlanabbak legyenek, majd a számukra kivájt árkot visszatemették, hogy védve legyenek. Habár az azóta a környéken zajlott építkezések miatt a csövek összetörtek a földben, mintegy 80 méter hosszan maradtak fenn.
A csövek fölé temetett földben egy Augustus-kori érmét is találtak a régészek, ennek, valamint a csöveknek a radiokarbonos, illetve dendrokronológiai kormeghatározása is azt támasztja alá, hogy a Kr. u. 1. században kerültek elhelyezésre.
Az időpont arra enged következtetni, hogy a csövek az Yzeron-vízvezetékrendszer részét képezték. E római vízszállító rendszer az Yzeron folyó medréből juttatott ivóvizet a tőle mintegy 20 kilométerre lévő városba.
Az Yzeron-vízvezetékrendszert Kr. e. 9-ben, Augustus császár uralma alatt kezdték építeni. Ez volt a második vízszállító rendszer, amely Lugdunumot látta el, összesen végül négy ilyen épült, amelyek különböző irányokból juttattak vizet a városba.
A régészek szerint elképzelhető, hogy a most megtalált fa csövek egy ideiglenes megoldást jelenthettek, vagy valamiféle leágazást a fő vízvezetékről, esetleg próbajellegű prototípust.
Akármi is volt valódi céljuk, nem szolgálták sokáig: rövidesen egy 0,8 négyzetméter alapterületű kő alátámasztást építettek egyenesen a csöveket rejtő árokra, ami miatt azok eltörtek.
Az építményből ma is áll mintegy másfél méter, a régészek szerint ez a Brévenne-vízvezeték részeként szolgálhatott, amelynek maradványait a jelenlegi ásatás mindkét felén megtalálták. E vízszállító rendszert később, a Kr. u. 1. század közepén építették.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
3. A keleti és a nyugati blokk jellemzői a kétpólusú világ időszakában
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Megnyerhetetlen versenybe kényszerítette Moszkvát a „csillagháborús” terv
- 1958-ban elsüllyedt amerikai tengeralattjárót fedeztek fel Hawaii mellett
- Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
- Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával
- Egy spanyol halász segítségére is szükség volt az elveszett amerikai hidrogénbombák megtalálásához
- Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait
- A Szovjetunió vonakodó segítségével vált atomhatalommá Kína
- Párhuzamosan kellett kül- és belpolitikailag is legitimálni Németország újraegyesülését
- 10 tény a berlini falról
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van 20:20
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20