Egész Magyarországot lázba hozta a „béke járművének” érkezése
2023. március 29. 20:20 Jeki Gabriella
Korábban
Karinthy és Horthy István is a fedélzeten utazott
A Magyarország cikke szerint a csepeli repülőtéren helyszíni szemlét tartottak a rendvédelmi hatóságok. A Magyar Aero Szövetség 250 utászkatonát vezényelt ki a helyszínre, hogy segítsék a léghajó leszállását és lehorgonyzását, a róla ledobott kötelekkel. A feladat azonban nem bizonyult egyszerűnek, hiszen a jeles nap havas záporokkal tarkított szélviharban köszöntött a fővárosra.
„Szilaveczky rendőrfőtanácsos arra is figyelmezteti a közönséget, hogy lehetőleg sárcipőben menjen ki Csepelre, mert a mezőn hosszú darabon gyalogolni kell és a talaj rendkívül sáros” – írja az újság. – „A mentők ezúton is figyelmeztetik a közönséget, hogy a villamosokon tartózkodjék a tolongástól és a rendőri előírásokat a közlekedésnél a legszigorúbban tartsák be, mert a balesetek csak így kerülhetők el.” A mentőkészültség reggel hét órától a repülőtér hangárjában teljesített szolgálatot.
Nagyon várták a Dunántúlon is a Zeppelin érkezését, ám az előre bejelentett irány módosítása az itt élőket is bizonytalanságban tartotta. „A Graf Zeppelin magyarországi körrepülésének útvonalát érthetetlen okokból még az utolsó pillanatban sem közölték teljes bizonyossággal a nyilvánossággal” – írja a pécsi székhelyű Dunántúl napilap 1931. március 29-én. – „Az esti órákban egymást érik az egymásnak ellentmondó jelentések, amelyek szerint egyáltalán nem bizonyos, hogy a Graf Zeppelin elrepül Pécs felett.”
Kíváncsi tömeg (Kép forrása: Fortepan / Laborcz György)
Az újságban közzétettek szerint a jelentés csak a késő órákban érkezett, eszerint a léghajó útvonala a következő: Budapest, Miskolc, Debrecen, Kecskemét, Szeged, Székesfehérvár, Budapest. A Zeppelin utasai végül rövid Budapest feletti repülés után északkeletnek fordultak.
Átrepültek a Mátra felett és Eger, valamint Mezőkövesd érintésével Miskolc fölé érkeztek. Innen déli irányban haladtak tovább Szentes és Hódmezővásárhely felé, majd Debrecen érintésével visszafordultak és a Jászság fölött elrepülve tértek vissza Csepelre a délutáni órákban.
Újabb sikeres landolás és pihenő után indultak vissza állomáshelyükre, a németországi Friedrichshafenbe. A Zeppelin fedélzetén tizennégy utas tartózkodott ekkor. A Bodeni-tó partján fekvő német városba hajnali 3 óra 30 perckor érkeztek meg.
A léghajón több neves személy is utazott, többek között Karinthy Frigyes, Horthy István, valamint gróf Almásy László Ede Afrika-kutató. A Zeppelin fedélzetén tartózkodott Gömbös Gyula honvédelmi miniszter és több újságíró.
Elsőként Karinthy Frigyes lépett ki a léghajóból a sikeres földet érés után. Horthy Istvánt édesapja, Horthy Miklós kormányzó személyesen várta a repülőtéren. Az érkező tizennégy utast, Lehmann és Flemming kapitányokat, illetve a személyzet tagjait Budapest főpolgármestere köszöntötte.
A Zeppelin léghajó postát is szállított. Az 1931. március 21-én megjelent Rendeletek tára beszámolt róla: „Ezekkel a léghajójáratokkal a következő feltételek mellett közönséges levelek és levelezőlapok küldhetők: a levelek súlya egyenkint a 20 grammot nem haladhatja meg, illetve a levélpostai légiküldeményekre a „Légipostával” feljegyzést, vagy kékszínű légipostai ragjegyet kell alkalmazni.”
A rendelet arra is rámutat, hogy az ilyen módon szállított levelek címlapjának felső részén szembetűnő módon, egy táblázat szerint kell feltüntetni a megfelelő légiutat, ha azokat a Zeppelin magyarországi körrepülése, vagy a Németországba való visszatérése alkalmával szállítja. Azt is említik, hogy a levélpostai küldemény rendeltetési helyének megfelelő rendes postai díjon felül kötelező légipostai pótdíjat kell fizetni. Ezekbe belefoglalták a Budapest és Friedrichshafen közötti repülőgépes szállítás díját is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
- A leves, amely megállított egy háborút
- Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
- A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
- Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
- Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János 19:05
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd 16:05
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa 15:05
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán 12:20
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady 10:35
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk tegnap
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége tegnap
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona tegnap