Zsigmond a bárók fogságába esik

2004. szeptember 13. 12:06

Budán az elégedetlen országnagyok letartóztatták a királyt. Ennek előzménye az volt, hogy 1392 után Zsigmond szabadulni akart a ligauralom alól. Igyekezett minél nagyobb befolyáshoz juttatni személyes pártfogoltjait. 1397-ben ugyan a nemesség óhajára törvénybe iktatta az idegen kegyencek eltávolítását, foganatja azonban a törvény azon pontjának lett, amely lehetővé tette a kényszer hatására eladományozott birtokok visszavételét. A törvény első áldozatává a Jolsvai nádor nikápolyi fogságba esése miatt pozíciójában megrendült Kaplai-rokonság vált. Elkobzott váraik viszont - a nemesi közvélemény felhördülése ellenére - most is az `idegeneket` gyarapították. 1401 tavaszán belpolitikai válság robbant ki. A nemzeti színezetet öltő mozgalom élére Kanizsai érsek és Bebek Detre nádor álltak. A király letartóztatásakor Zsigmond védelmében kardot rántó Tari Lőrinc súlyos sebeket szerzett, nagyobb ellenállás azonban nem történt. Zsigmond nem volt hajlandó a felkelők követelését - azaz idegen hívei elbocsátását - teljesíteni, inkább a fogságot választotta. Az ország vezetését az államhatalom szimbólumává előlépett Szent Korona nevében országtanács vette át, élén, mint a `Szent Korona kancellárja`, Kanizsai érsek állt. Az országnagyok egysége Zsigmond kiiktatásával megszűnt. A szóba jöhető trónigénylők - II. Ulászló lengyel király, Vilmos osztrák herceg, valamint Nápolyi László - nem rendelkeztek nagy támogatottsággal. Zsigmond trónját Garai Miklós horvát-szlavón bán (az 1386-ban meggyilkolt Garai nádor fia) mentette meg, aki közvetített az országtanács és Zsigmond között. Az egyezség végrehajtásának időtartamára pedig túszként fiát és öccsét ajánlotta fel. Így sikerült királyát kiváltania a fogságból. Zsigmond október 29-én közkegyelemben részesítette ellenfeleit. Idegen híveit azonban nem küldte el, sőt, családi kötelékre lépett velük. Eljegyezte ugyanis Cillei Hermann leányát, Borbálát, akinek nővére ugyanakkor Garai Miklós menyasszonya lett.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek