Megkötik a vesztfáliai békét
2004. szeptember 13. 12:06
Véget ér a harmincéves háború: III. Ferdinánd német-római császár és a birodalmi rendek Franciaországgal, valamint Svédországgal megkötik a vesztfáliai békét. A békében szereplő határozatok az egyes résztvevők számára különböző kihatással járnak. Svédország területi nyereségek révén a Balti-tenger ura lesz, hiszen már Livóniát, Észtországot, Finnországot Karéliát és Ingermanlandot is birtokolja. A Német-Római Birodalmon belül a fejedelmek helyzete a császár kárára szilárdul meg. A császár hatalma lényegében csak a Habsburg örökös tartományokra korlátozódik a birodalom valójában laza államszövetséggé alakul át. Ezt a folyamatot tovább erősíti a gazdaság szétforgácsolódása. A legnagyobb nyereséghez Franciaország jut. Jelentősen kiterjeszti határait, és a Rajnánál megtöri a Habsburgok hatalmát. A háború meg nem nevezett vesztese a katolikus egyház. Újra megerősítik a földbirtokok 1624-i felosztását és az egyháznak el kell ismernie, hogy továbbra is a fejedelmek határozzák meg alattvalóik vallását. A Münsterben és Osnabrückben létrehozott szerződésrendszer összességében a protestánsok győzelmét jelenti. A református egyházat elismerik Németországban. A vesztfáliai békében elismert vallási határok lényegében a XX. századig változatlanul megmaradnak. A vesztfáliai béke a következő pontokat tartalmazza: - Svájc és az Egyesült Németalföldi Köztársaság kilép a birodalomból; - Bajorország megtartja Felső-Pfalzot és a választófejedelmi tisztséget; - választófejedelemségnek ismerik el Rajna-Pfalzot; - Brandenburg elnyeri Hátsó-Pomerániát, Minden, Halberstadt és Cammin püspökségét és Magdeburgot; - Svédország, mint a "béke biztosítója" megkapja Brémát és Verdent, Wismart, Elő-Pomerániát, Usedomot és Rügent; - a német fejedelemségek újra megerősítik a császárral szemben a háború előtt kiharcolt szabadságjogaikat; - Franciaország - ugyancsak a "béke biztosítójaként" - megkapja Metz, Verdun és Toul püspökségét, Berisach és Philippsburg erődítményét, valamint területeket Elzászban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját 20:20
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége 18:05
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap