Viking kori sír és fegyverek lapultak egy családi ház kertjében

A Heiland család a kertben talált leletekkel (forrás: Joakim Wintervoll)

Oddbjørn Holum Heiland egy tervezett építkezést megelőzően ásott a kertben, amikor a felszín közelében, közvetlenül a fű és a legfelső talajréteg alatt egy négyszögletes követ talált.

A következő vödörnyi kiásott földben egy különös vasdarabra lelt, amely egy kard pengéjének bizonyult, amelynek nemsokára a markolata is előkerült. Egy gyors Google-keresés nyomán a kard formája viking eredetet sugallt.

Heiland félbehagyta az ásást, és értesítette a hatóságokat a lehetséges régészeti leletről. Másnap az oslói Kultúrtörténeti Múzeum (Kulturhistorisk museum) két régésze, Joakim Wintervoll and Jo-Simon Frøshaug Stokke érkezett a helyszínre, hogy megvizsgálják a kardot. Megerősítették, hogy a viking korból származik, és arra jutottak, hogy Heiland valószínűleg egy sírt ásott ki a hátsó kertjében.

A kard két fellelt darabja egy kb. 70 cm hosszú fegyvert ad ki, a penge legszélesebb része 5 cm-es. „De igazán a markolat az, ami a viking eredetre utal” – mondta el Wintervoll. A kardmarkolatok koronként, szinte a divatot követve változtak, és a Setesdalban talált példány ez alapján a 800–900-as évek fordulójára tehető.

„Időszámításunk kezdetéig visszamenőleg vannak jól datált markolataink, így jól át tudjuk tekinteni, hogy változtak a különböző stílusok a korai vaskortól egészen a középkorig” – tette hozzá a régész.

Heilandék háza az 1740-es években épült; a sír ezek szerint több mint ezer éven át rejtőzött egy vékony gyepréteg alatt, és az építkezéskor merő véletlenségből nem találták meg. A sírban egy lándzsát, üveggyöngyöket, egy fibulát és egy övcsatot is találtak.

A háborítatlanul megmaradt, gazdag sírmelléklet alapján egy magas társadalmi státuszú elhunytat temettek ide. Nincs nyoma annak, hogy valaha sírdombot emeltek volna fölé, de a sír fölött talált kő elképzelhető, hogy eredetileg függőlegesen állt, és csak később borult fel.

Egykor farmok egy kis csoportja állt 100-150 méternyire a sírtól. „A szokás az volt, hogy a földek birtokosait a farmhoz közel temették el, olyan helyen, ami az arra elmenő utakról jól látszott. Az erre járók láthatták a sírokat, és tudhatták, hogy az itt élők ősei már régóta birtokolják a földeket. Ezek a mi rokonaink: ez a föld a miénk, és már nemzedékek óta az. A jól látható sír ezt a célt szolgálta” – mondta el Stokke.

Emberi maradványokat mindeddig nem találtak a sírban, és a régészek nem is számítanak rá, hogy a jövő héten újrakezdődő ásatások során találni fognak, a hamvasztás gyakori volt ebben a korszakban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Őskor

• Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
• Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
• Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
• Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
• Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
• Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve