Először láthatók a spanyol fényképészet nagyasszonyának képei Budapesten
2022. szeptember 22. 16:55 MTI
Először láthatók kiállításon Magyarországon Pilar Aymerich spanyol fotós, fotóriporter alkotásai, amelyek a barcelonai női mozgalmak legikonikusabb pillanatait mutatják be péntektől Budapesten, a Cervantes Intézetben.
Korábban
A feminista harc Barcelonában és a társadalmi riport című tárlat húsz fotót mutat be október 18-ig, Pilar Aymerich, a spanyol fotográfia egyik nagyasszonya azokat a nőket kísérte útjukon, akik jogaik és szabadságuk védelméért harcoltak – tájékoztatta a Cervantes Intézet az MTI-t szerdán.
A spanyol fotós 2021-ben megkapta a Spanyol Nemzeti Fotográfia-díjat, amellyel pályafutását ismerték el.
Pilar Aymerich felvonulásokat és társadalmi mozgalmakat örökített meg a Franco-időszak végétől a rendszerváltáson keresztül napjainkig. Egyedi nézőpontja, kamerája azóta kíséri a jogaikért, szabadságukért kiálló nőket.
A képeken megjelenik a katalán város radikális transzformációja is: a nyolcvanas, kilencvenes évek Barcelonája. A tájékoztató szerint a fotóművész azt mondta, hogy Barcelona ekkor egyszerre három nemzedék tükrét adta vissza: láthatók benne olyanok "akik visszatértek a száműzetésből, akik a belső ellenállás képviselői voltak, és a mindezen emberek és mások eszméiből töltekező fiatalok". A fotós kiemelte azt is, hogy szakmájában mindig a nők szemével közelítette meg a valóságot.
Pilar Aymerich 1943-ben született Barcelonában. Az Adriá Gal Színművészeti Iskolában tanult. Itt találkozott Montserrat Roig íróval, akivel több közös projektet hoztak létre. 1965-től két évig Londonba riporterként dolgozott. Ezután Párizsban labortechnikát tanult.
A hatvanas évek társadalmi mozgalmainak hatására fotós-újságíró lett, majd Barcelonába való visszatértekor portrékra és szocioriportokra specializálódott.
Mindegyik fotós műfajban tevékenykedett, de kiemelkedőek portréi, építészeti és színházi riportfotói.
Olyan folyóiratoknak dolgozott mint például az El País, a Fotogramas, a Qué leer, a Destino, a Triunfo, a La Calle, a Serra d'Or és a Vindicación Feminista.
Hatvannál is több kiállításon mutatkozott be világszerte. 2002-ben elnyerte az Emberi Jogok Intézetének Szolidaritás Díját, 2005-ben pedig a Sant Jordi-keresztet (Szent György-kereszt) – áll a közleményben.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1. A középkori város és a céhes ipar
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- A légszennyezés már a középkorban is fenyegette az emberek egészségét
- A római maradványoktól a sártengerekig – milyen volt a középkor útjain közlekedni?
- Valóban nem ittak vizet a középkorban?
- Az EU középkori elődje: a Hanza-szövetség
- Többet dolgozunk, mint a középkori jobbágyok
- Hogyan lett a középkor a sajtkészítés virágkora?
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához 19:05
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos 15:05
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét 12:20
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek 10:35
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap