Bosszúból kevertek altatót az italába, álmában nem menekülhetett a csendőrök elől Savanyú Jóska
2022. április 9. 13:40 MTI
115 éve, 1907. április 9-én halt meg Savanyú (Savanyó) Jóska, az utolsó ismert magyar betyár. Működésének „fénykora” 1878 és 1884 közé esett, bandájával Vas, Zala és Veszprém megyékben egyik rablást a másik után követte el. Sírja Tótvázsonyban turistalátványosság, alakja köré rövid idő alatt legendák, betyártörténetek szövődtek.
Savanyú Jóska (b., Kép forrása: Wikipédia / Száva Sándor / http://szavasandor.hu / CC BY-SA 3.0) és a betyár sírja (j., Botfai Tibor / CC BY-SA 4.0)
Korábban
A betyárok, az útonálló, fosztogató szegénylegények a 19. század elején árasztották el az országot. Bár jelentős részük közönséges bűnöző volt, világukat mégis egyféle romantika övezte, s mivel a mindenki által megvetett hatalom üldözte őket, némi rokonszenvet is ébresztettek.
A kevés „jó betyár”, a betyárvirtus megtestesítői körül valóságos legendák alakultak ki, a legnagyobb hírnévre Rózsa Sándor tett szert közülük.
Savanyú Jóska négy évvel azután látta meg a napvilágot, hogy a másik híres bakonyi betyár, Sobri Jóska az őt üldöző pandúrok gyűrűjében főbe lőtte magát 1837-ben. Apja számadó volt Veszprém megyében, ő maga is juhászként kezdte életét, de a tisztes szegénység nem vonzotta.
Birkalopás miatt kellett a fejét bujdosásra adnia, 1860-ban fegyveres csavargás miatt raboskodott nyolc hónapig a veszprémi fegyházban. Néhány éven belül már rablások miatt is körözték, 1872-ben újra elfogták, de nem tudtak semmit rábizonyítani, 1875-ben súlyos testi sértés miatt ült egy hónapot.
Működésének „fénykora” 1878 és 1884 közé esett, bandájával Vas, Zala és Veszprém megyékben egyik rablást a másik után követte el. Nem volt válogatós, lépes mézet ugyanúgy elvitt, mint tehenet és pénzt, áldozatait – a betyárromantikához kevéssé illő módon – agyba-főbe verte, olykor meg is kínozta.
1881-ben már gyilkosságba is keveredett, embereivel egy sikertelen rablótámadás során lőttek le egy földbirtokost. A betyár egyre merészebbé vált, a nagyvázsonyi uradalmi pénztárt fényes nappal rabolta ki. A hatóságok sokáig bottal ütötték nyomát, az alacsony termetű, a szlovák és a német nyelvet is beszélő Savanyú Jóska sikerrel bujkált a Bakony rengetegében.
A vármegyék tehetetlenségét elunva 1883-ban országos körözést adtak ki ellene, a következő évben ezer forint vérdíjat is kitűztek fejére és statáriumot hirdettek. A betyár végzetét mégsem ez, hanem a bosszúvágy okozta: egy bojtár adta fel, akinek rokonát ő lőtte agyon. Sértett cimborája romantikus regénybe kívánkozó módon altatót kevert a halápi csárdában mulatozó betyár borába, akit ezután a csendőrök könnyen el tudtak kapni.
Ügyét 1886-ban tárgyalták, a 27 vádpont között két emberölés is szerepelt. Ő mindent tagadott, számos esetben ki is derült, hogy a bűncselekményt csak az ő nevében követték el. Annyi azonban maradt a rovásán, hogy életfogytiglanra ítéljék, amit másodfokon halálbüntetésre változtattak, de a Kúria levette nyakáról a kötelet, visszaállítva az első fokú ítéletet.
Az utolsó magyar betyár 20 évet töltött rács mögött, már jóval túl volt hatvanadik életévén, amikor kiszabadult. Rövid ideig Pesten, egy kávéházban látványosságként mutogatták, utána szabóműhelyt nyitott.
A szabad életet csak egy évig élvezhette: súlyos reuma kínozta, lábát amputálni kellett volna, de ő a fájdalmak és a műtét elől 1907. április 9-én a halálba menekült. Sírja Tótvázsonyban turistalátványosság, alakja köré rövid idő alatt legendák, betyártörténetek szövődtek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2012
- Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
- A férjét istenítő vörös grófnő
- A pártfeleség
- "18 évet vártam erre a napra"
- "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
- A kormányzó hitvese
- A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
- A magány rabjai
- A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap
- Csak az anyasággal válhattak szabad nőkké a szultán ágyasai tegnap
- Magyar protestánsokat is mentett a holland tengernagy, Michiel de Ruyter tegnap
- Nemcsak prédikált, a pestisben szenvedőket is gyógyította Sziénai Szent Katalin tegnap