Hogyan vált Kelet és Nyugat találkozóhelyévé Hongkong?
2022. január 20. 18:48 Múlt-kor
Kína 180 éve, 1841. január 20-án engedte át Hongkongot a hatalma csúcsán álló Brit Birodalomnak. Őfelsége alattvalói közül kevesen fogadtak volna arra, hogy a szigetet 156 évvel később gyarmatbirodalmuk egyik utolsó maradványaként fogják visszaadni a kontinensnyi országnak.
Korábban
Bár a kereskedelmi telep hivatalosan csak az 1842. augusztus 29-én aláírt, első ópiumháborút lezáró nankingi békével került a tengeri nagyhatalom fennhatóság alá, a britek már 1841 elején a sziget tényleges urának számítottak.
A következő években számos kínai és brit kereskedő érkezett a rohamosan fejlődő szigetre a meggazdagodás reményében, sokan pedig a Kínát gyakran sújtó természeti csapások, lázadások elől menekülve választották Hongkongot menedékül.
1860-ban a túlnépesedő szigethez csatolták a Kaulung-félsziget bizonyos részeit. 1898-ban újabb, ezúttal 345 négyzetmérföldes (945 négyzetkilométeres), Hongkong addigi méreténél tizenkétszer nagyobb kiterjedésű területet vették bérbe a britek Új Területek néven, 99 évre.
Bár a brit uralom alatt álló Hongkong rohamléptekkel fejlődött az évek során, de a történelem viharait a koronagyarmat sem kerülhette el.
Az 1894-es pestisjárvány során két hónap alatt több tízezren vesztették életüket, és a fertőzés utóhatásai egészen 1929-ig megkeserítették a lakosok életét.
De nem csak a természeti csapások pusztítottak. A japánok 1941 decemberében foglalták el Hongkongot. A császári katonák egyes becslések szerint több ezer nőt erőszakolták meg a győzelmet követő hetekben.
Sorakozó japán háborús bűnösök
Az 1945 augusztusáig tartó megszállás alatt a félelemben tartott lakosság folyamatos élelmiszerhiánnyal küzdött, 1944-ig jegyrendszer volt érvényben.
Hongkong népessége 1945-ig – a munkanélküliek kontinentális Kínába történő áttelepítésének köszönhetően – 1,6 millióról 600 ezerre csökkent.
A koronagyarmat azonban magára talált, és a britek 1997. július 1-jén egy ereje teljében lévő, virágzó Hongkongot adhattak át – ünnepélyes keretek között – a kínaiaknak.
2014-es látkép (Kép forrása: Wikipédia/ Estial/ CC BY-SA 4.0)
A béke azonban nem tartott örökké, a kiadatási törvény módosításából fakadó 2019-es tüntetéshullám a régió történetének egyik legnagyobb politikai válságához vezetett.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap