Világos után még az amnesztiáért harcoltak, végül szabadon távozhattak a komáromi erőd hősei
2021. szeptember 27. 14:44 MTI
172 éve, 1849. szeptember 27-én – másfél hónappal a magyar szabadságharc bukása, a világosi fegyverletétel után – Klapka György tábornok is aláírta a komáromi vár megadásának előfeltételét képező megegyezést, amely szabad elvonulást biztosított a várőrség mintegy 30 ezer tagja részére.
A második komáromi csata 1849 júliusában – ugyan a magyar haderő ezután fokozatosan szorult vissza, a vár csak hónapokkal később kapitulált
Korábban
A komáromi várat, a kor legnagyobb és szinte bevehetetlennek számító erősségét a Görgey vezette fősereg 1849 júliusi elvonulása után Klapka György tábornok védte a II. és VIII. hadtest élén. Július végén, miután az osztrák erők nagy része is távozott, a meggyengült ostromlók nem tudtak felülkerekedni a várőrségen.
Klapka ezt felismerve két kitöréssel szétzúzta az ostromzárat, majd felszabadította a Dunántúl északi felét, de a főhadszíntéren elszenvedett vereségekről érkező hírek nyomán augusztus 12-én visszarendelte csapatait az elsáncolt táborba, a védők létszáma ekkor elérte a húszezer főt.
Az ostromgyűrű augusztus 20-ra ismét teljessé vált, a császáriak a világosi fegyverletételre hivatkozva kapitulációra szólították fel Klapkát. Miután a magyar haditanács ezt elutasította, a helyszínen tartózkodó Gyulai Ferenc osztrák hadügyminiszterrel 14 napos fegyverszünetben állapodtak meg.
Klapka György tábornok
Az egyezmény értelmében a várőrség követeket küldött Nagyváradra és Aradra, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy minden magyar egység letette a fegyvert.
A követek visszatérte után, 1849. szeptember 1-jén a haditanács megfogalmazta a vár feladásának feltételeit. Ebben a tervezetben még engedményeket követeltek az egész ország jövőjével kapcsolatban, elsősorban az általános amnesztia igényét a politikusok és a katonák számára egyaránt.
A következő napon lejárt a fegyverszünet, kiújultak a harcok. Az ostromlók száma hamarosan 54 ezer főre duzzadt, a várat 200 ágyúval lőtték. Szeptember 11-én Haynau feltétel nélküli kapitulációt követelt arra hivatkozva, hogy szeptember 7-én már Pétervárad is megadta magát, de a várvédők ismét elutasító választ adtak.
Julius Jacob von Haynau táborszernagy
Klapka 14-én kibővített haditanácsot hívott össze, itt született javaslat a megadás politikai feltételeinek elhagyásáról. Közben az osztrák csapatok több támadást intéztek a vár ellen, de ezek sorra kudarcot vallottak, a szabadságharc utolsó katonai összecsapására szeptember 25-én Ószőnynél került sor.
Az osztrák hadvezetés végül arra a következtetésre jutott, hogy csak hatalmas anyagi és emberáldozatok árán tudná elfoglalni a várat, ezért a patthelyzet feloldására újfent tárgyalások kezdődtek.
A vár átadásának feltételeit tartalmazó „hódolati szerződést” szeptember 27-én Harkálypusztán, Haynau hadiszállásán írták alá. Az egyezményből kimaradt az általános amnesztia, viszont a várőrség, illetve az erődben tartózkodó személyek számára biztosította a közkegyelmet. (Ezek a menlevelek a megtorlás idején sok ember életét mentették meg, egyebek között Jókai Mórét is.)
A katonaság a fegyver letétele után szabadon elvonulhatott, a tisztek kardjaikat is megtarthatták, s aki úgy kívánta, külföldre távozhatott.
A vár átadása Klapka utolsó seregszemléje után, 1849. október 2-án kezdődött meg, s október 4-én az utolsó egység is letette a fegyvert.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
- A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
- A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
- „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
- Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
- Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
- Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
- Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
- 10 tény a Mona Lisáról
- Halála után évekig rebesgették Lincoln gyilkosáról, hogy még mindig életben van tegnap
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban tegnap
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica tegnap
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa tegnap
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán tegnap
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban tegnap
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját tegnap