A géniuszok háborújától a bűnüldöző halálraítéltig: ezek voltak a hét legizgalmasabb cikkei
2021. június 12. 12:21 Múlt-kor
Ha lemaradtak volna az elmúlt hét legérdekesebb írásairól, most pótolhatják. A Múlt-kor elhozta Önöknek Nikola Tesla és Thomas Edison elektromosságon folytatott háborúját, megismertük az európai lápi múmiák történeteit, felelevenítettük a leghíresebb vízisíelő elefánt történetét, és megtudtuk, hogyan hozta létre az első rendőri nyomozószervet egy francia bűnöző.
Korábban
Tesla és Edison háborújában nem az „győzött”, akinek igaza volt
A 19-20. század fordulóján kettejük személye, valamint a részben a nevükhöz köthető vállalatok között – komoly médiafigyelemmel kísérve – zajló harc határozta meg az egyenáram és a váltóáram híveinek versengését, az áramok háborúját. Hogyan lehetséges, hogy a lényegesen előremutatóbb tervekkel és elméletekkel előrukkoló Tesla szegény emberként, míg a nehezen alkalmazható egyenáramot pártoló Edison gazdagon halt meg?
Korunk technikája egyre hatékonyabban bírja szóra a tőzeglápok titokzatos halottjait
A mocsarak és lápok mindig is sajátos helyet töltöttek be az európai kultúrtörténetben. Számos népcsoport rituális emberáldozatokat hajtott végre e helyeken, amelyek egyedi adottságai évezredeken át szinte épen őrizték meg a maradványokat. A modern korban már lehetséges a megfelelő eszközökkel a lehető legtöbbet megtudni a történeteikről.
Mindenki elképedt, amikor egy elefántot látott a vízen síelni
A thaiföldi vadonban született, majd még néhány hónapos korában az Egyesült Államokba hurcolt nőstény elefántra, Queenie-re nem a szokványos állatkerti vagy cirkuszi pályafutás várt: miután különleges kapcsolat alakult ki közte és tulajdonosa lánya, Elizabeth között, egészen lenyűgöző mutatványokat mutattak be. Ezek közül a leglátványosabb kétségtelenül a nagy testű állat motorcsónak mögötti vontatása volt, a megfelelő méretű síléceken.
A francia forradalmat követő évtizedek bebizonyították, hogy tényleg rablóból lesz a legjobb pandúr
Eugène-François Vidocq mintha egyenesen egy Victor Hugo-regény lapjairól pattant volna elő a valóságba – ami nem meglepő, tekintve, hogy az író róla mintázta leghíresebb regénye, A nyomorultak két fő alakját is. A hányatott életű férfiban ugyanis ott volt a bűnös körforgásban élő, ám bűnbánó Jean Valjean és a törvényen kívüliek életmódját talán túl jól is ismerő Javert felügyelő is. Miután megelégelte a szökések és elfogások állandó tortúráját, Vidocq felajánlotta szolgálatait a törvénynek, ami végül oda vezetett, hogy személyes parancsnoksága alatt megalakult a modern FBI és Scotland Yard előképe, a francia Sûreté, a világ első nyomozóhatósága.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.