Papagájexport zajlott a középkorban az Andokon át az Atacama-sivatagba
2021. március 31. 10:29 MTI
Az Andokon áthaladó lámakaravánokkal szállítottak egykor élő papagájokat az Atacama-sivatag oázisaiba, ahol nem csupán háziállatként tartották az egzotikus madarakat, hanem rendszeresen megkopasztották őket értékes tollaikért, haláluk után pedig gyakran mumifikálták őket.
Korábban
A papagájok és arák nem őshonosak az észak-chilei Atacama-sivatagban, a Föld legszárazabb sivatagjában, ám az archeológusok e madaraktól származó tollakat találtak különböző temetkezési helyszíneken, valamint mumifikált példányokat a régészeti lelőhelyeken - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
„Elképesztő az a tény, hogy a madarak élve átvészelték a csaknem 7000 méter magas Andokon át vezető utat” - mondta José M. Capriles, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa. Hozzátette: „hatalmas füves pusztaságokon át, hideg időben és nehéz talajon kellett őket az Atacama-sivatagba szállítani, miközben gondoskodni kellett az életben maradásukról”.
A térségben talált papagájok és arák többségét, akár mumifikálták, akár nem, a helyi múzeumok őrzik. Capriles és kollégái csaknem három éven át tanulmányozták az észak-chilei múzeumi gyűjteményekben lévő példányokat.
A tanulmányozott maradványok többsége 1100 és 1450 közötti időből származik. Capriles szerint ez ugyan háborús időszak volt, de a kereskedelem virágzott, rendszeresen közlekedtek lámakaravánok a térségben.
A kutatók az Atacama-sivatag öt oázishelyszínéről származó 27 teljes vagy töredékes arakanga- (vörös ara vagy sárgavállú ara) és Amazona- (amazon-papagáj) maradványt elemeztek. Eredményeiket az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikálták.
A szakemberek szerint az élő madarakat néha több mint 500 kilométerrel arrébb fekvő területekről szállították lámakaravánokkal a sivatagi oázisokba.
A kutatók azt is megállapították, hogy a madarak ugyanazt ették, mint újdonsült gazdáik, ugyanakkor egy részüknek nehéz sors jutott. „A tollaik miatt kellettek, és amint felnőttek megkopasztották őket” - mondta Capriles.
A madarak egy részét mumifikálva, szélesre tárt csőrrel, kidugott nyelvvel találták meg. Néhány példánynak ki volt tárva a szárnya, mintha repülne. „Fogalmunk sincs, hogy miért mumifikálták őket így. Úgy tűnik, hogy a kloákájukon keresztül zsigerelték ki őket, ami segítette a konzerválásukat. Sok esetben textíliába, zsákokba tekerték a tetemeket” - mondta Capriles.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2014
- Mátyásdomb: Lonkai-kastély
- Mi volt Augustus sikerének kulcsa?
- Zrínyi kirohanásai
- Az ujj nélküli apáca titka
- A gulyáskommunizmustól a műanyag kilencvenes évekig
- Kémelhárítók „rendszerváltása"
- Színészből lett politikusok
- A maffia Tízparancsolat-értelmezése
- A szabadság kapujában – megjelent a Múlt-kor őszi száma
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap