Majdnem két hónapon át tartott az út a világ leghosszabb buszjáratán, London és Kalkutta között
2021. február 18. 14:28 Múlt-kor
1957. április 15-én egy máig megdöntetlen rekord felállítása vette kezdetét: elindult az első busz a London-Kalkutta járaton, amelyet az Albert Travel nevű brit idegenforgalmi társaság üzemeltetett. Az 1976-ig rendszeresen induló járat máig a valaha volt leghosszabb buszjáratnak számít, a maga 32669 kilométerével.
Korábban
A busz 51 nappal később, 1957. június 5-én érkezett meg az indiai városba. A járat alapvetően az 1960-as évek világcsavargói által később „hippiútvonalként” ismert utat követte India felé.
Angliából a busz áthajózott Belgiumba, majd innen a korabeli Nyugat-Németországon át Ausztriába hajtott. A kommunista, ám a Nyugat felé nyitott Jugoszlávia következett, majd innen a szigorú kommunista rezsim által uralt Bulgária érintésével Törökországba vitte utasait a járat.
Törökországból az ekkoriban még a nyugatbarát uralkodó, Mohammad Reza Pahlavi sah által irányított Iránon és az ekkor alkotmányos monarchiaként viszonylag nyugodt belső viszonyokkal bíró Afganisztánon át vezetett az út az akkoriban Nyugat-Pakisztánként ismert mai Pakisztánba, majd végül Indiába. Kalkuttába Delhi, Agra, Allahabad és Váránaszi városok érintésével jutott el.
Az út költsége 1957-ben 85 angol font volt. Később az ár már 150 font közelébe kúszott fel, ami igen borsosnak tűnhet – azonban tartalmazta mind a szállást, mind az étkezést a teljes útra, amely sokkal inkább volt hosszú turistaút, mint egyszerű buszjárat.
Az 1970-es években Kalkuttából – külön árazással – a busz tovább is indult, Burmán, Thaiföldön, Malajzián keresztül Szingapúrba, majd hajóval egészen Ausztráliáig. Ekkorra a járat már egy, az eredetiből továbbépített emeletes buszt jelentett, amelyen heverőkkel rendelkező olvasószoba és emeleti „kilátó” is volt.
A járatnak – ahogy az egész „hippiútvonalnak” – Közép-Ázsia politikai átalakulásai vetettek véget: az 1973-as afganisztáni puccsot követően az ország stabilitása nagy mértékben csökkenni kezdett, és Iránban már az 1970-es évek közepén forrongott az a belső elégedetlenség a sah rezsimjével szemben, amelyet végül 1979-ben a fundamentalista szélsőségesek használtak ki, hogy magukhoz ragadják a hatalmat. India és Pakisztán 1965-ben és 1971-ben is háborút vívott egymással, a két ország viszonyának romlása szintén veszélyessé tette az utat.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
JFK
- Nem győzte meg a kétkedőket a Kennedy-gyilkosság hivatalos magyarázata
- Számtalan kérdés maradt nyitva Kennedy elnök halála kapcsán
- A Kennedy-fivér, akiben családja a legkevesebb politikai tehetséget látta, mégis a szenátusig jutott
- Mi történt John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök agyával?
- Hová vezetnek a Kennedy-gyilkosság máig elvarratlan szálai?
- Összeesküvés-elméletek sokasága kering ma is a Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban
- Politikai karrierjébe került Kennedy elnök apjának a náci Németországgal való szimpatizálása
- Valóban egy magányos merénylő végzett Robert Kennedyvel?
- Amerika jövőbeli elnöke testközelből figyelte az új világrend felépülését 1945 nyarán
- A Loire-t hozta el az Alföldre a tiszadobi Andrássy-kastély 19:35
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban 18:05
- Porig égett a történelem első terrorbombázásában Guernica 16:05
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa 15:20
- Más programok mellett egy óriási sárkány legyőzésével köszöntik a tavaszt Óbudán 15:05
- Századokon átívelő grafikai kiállítás nyílt a Szépművészeti Múzeumban 13:20
- Egy valódi hajótörött ihlette a börtönt is megjárt Defoe Robinsonját 11:20
- A nemesek pártfogása járult hozzá a szabadkőművesség elterjedéséhez 09:05