Rubensé és Van Dycké a főszerep a Szépművészeti Múzeum legújabb nagyszabású kiállításán
2019. október 29. 13:10 MTI
Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora címmel körülbelül 120 művet felvonultatva mutatja be a dél-németalföldi festészet kiemelkedő mestereit a Szépművészeti Múzeum szerdától látható kiállítása.
Korábban
A nagyszabású tárlat a Szépművészeti jelentős művészettörténeti korszakokat megismertető sorozatának ötödik állomása, a holland „arany évszázad” mestereit, Rembrandtot, Vermeert és Van Halst bemutató, negyedmillió látogatót vonzó kiállítás után.
Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója a hétfői sajtóbemutatón azt mondta, ezúttal a 16-17. századi Dél-Németalföld képzőművészetét vizsgálja európai rangú kiállítás a Szépművészetiben.
Peter Paul Rubens mintegy 30 és Anthonis Van Dyck több mint egy tucat alkotása – köztük a múzeum friss szerzeménye, Stuart Mária Henrietta portréja – mellett további csaknem 50 flamand mester képeivel találkozhat a látogató.
A tárlat alapja a Szépművészeti saját gyűjteménye, de a kiállításra a világ 40 nagy múzeumából, többek között a Pradóból, a Louvre-ból és az Uffiziből érkeztek műtárgyak, a bécsi Liechtenstein hercegi gyűjtemény pedig húsz remekművel járult hozzá a kiállításhoz.
Baán László azt is elmondta, az anyagban egy kortárs reflexió is helyett kapott: Kicsiny Balázs készített helyspecifikus, a tárlathoz szervesen illeszkedő műalkotást.
Baán László az MTI-nek elmondta, hogy a kiállítás anyagának biztosítási összértéke 345 millió euró. A látogatót rövid történelmi bevezetés ismerteti meg az Észak-Németalföld és a déli részt uraló spanyolok közötti nyolcvanéves háború, a felekezeti ellentétek időszakával és a korabeli Antwerpennel.
Az érdeklődők megismerhetik a 17. század eleji Flandria jelentős uralkodóit és művészegyéniségeit, valamint a korabeli műgyűjtés, műpártolás világát is.
Külön szekció vizsgálja a flamand művészek Itáliához fűződő szoros kapcsolatát, így nyomon követhető, hogy Rubens, Van Dyck és társaik miként illesztették szervesen saját művészetükbe az antik, reneszánsz és kortárs itáliai hatásokat.
Gazdag anyag mutatja be a reformáció és ellenreformáció kulturális hatását és a kor jellegzetes műfajait, csendéleteket, táj- és állatképeket is.
Tátrai Júlia kurátor azt mondta, a portrészekcióban a Van Dyck által festett bravúros képmások egész sorával találkozhat a látogató, majd az uralkodók és gazdag polgárok világa után a zsánerképeken keresztül a korabeli mindennapok örömeibe és nehézségeibe is bepillantást nyerhetnek az érdeklődők a 2020. február 16-ig látogatható kiállításban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.