Jerikónál tízszer nagyobb ősi várost találtak Izraelben
2019. október 7. 13:11 MTI
Egy 5000 évvel ezelőtt virágzó nagyváros maradványaira bukkantak Izraelben - jelentette a Háárec című újság honlapja vasárnap. Az En Esur nevű helyen egy útépítés során előbukkant városban Krisztus előtt 3000 évvel hatezren éltek, ami abban a korban hatalmas településnek számított. A föld alól előbukkant város méretében jelentősen megelőzi az Izrael földjén eddig legnagyobbnak tekintett kora bronzkori Jerikót és Meggidót, noha elmarad az Egyiptomban és Mezopotámiában feltárt korabeli városias településektől.
Korábban
A leletek alapján már a korai khalkolitikumban (kőrézkor), hétezer éve jelentős nagyságú falu volt ezen a helyen, ami alapján át kell írni kissé ennek a kornak a történelmét, mert már az eddig gondoltnál korábban megindulhatott a városiasodás.
Az észak-déli 6-os autópálya egyik bekötőútjának építése közben bukkantak a Tel-Aviv és Haifa között félúton az ősi település nyomaira – a helyi törvények szerint meg kellett kezdeni az ásatásokat.
Ez Izrael eddigi legnagyobb ásatási területe, de Jichák Paz, az Izraeli Régészeti Hivatal (IAA) szakembere a lapnak azt nyilatkozta, hogy az eddig feltárt terület csak az egykori város 10 százaléka.
A Földközi-tenger déli medencéjének most előkerülő eddigi legnagyobb városában az épületek maradványai alapján fejlett hatalmi központ működött számos középülettel a 65 hektár nagyságúra becsült területen, ami a korabeli Jerikóénak a tízszerese.
Az írásbeliség előtt megszületett város tervezett, és sűrűn lakott volt, a lakóépületek mellett raktárak és magtárak álltak a kikövezett utcák mentén. Tornyokkal megerősített, két méter széles városfal védte a települést, amelynek a falon kívül saját temetője is volt, valószínűleg a társadalmi helyzet alapján differenciált egyszerűbb és jelentősebb sírokkal.
A legnagyobb, 25 méter hosszú épület szakrális célokat szolgálhatott, embert utánzó figurákat találtak benne, mellette két hatalmas, messziről odavitt kőalapot, amelyek egyikén állatok csontvázaira leltek.
A szakemberek egyelőre nem tudják, miért, de a nyomok szerint Kr. e. 3050 körül a várost elhagyták lakói. Az ásatások befejezése, a leletek dokumentálása után az árkokat betemetik, folytatják az útépítést, s várhatóan nem lesznek látogathatók a váratlanul megtalált ősi város maradványai.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Ókor
- Marcus Aurelius halálával a „jó császárok kora" is véget ért a Római Birodalomban
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt
- Alig volt olyan időszak az Akropolisz történetében, amikor nem fenyegette pusztulás
- A trójai háború által ihletett lelet került a felszínre Pompejiben
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Alkoholmérgezés, trágya és akit a nők szó szerint széttéptek: letaglózó halálesetek az ókorból
- Nagy Sándor hadjárata nyitotta meg az utat a hellenizmusnak Indiában
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban
- Eltörölte az utókor Ehnaton vallási forradalmát
- Nem nyerte el a korabeli kritikusok tetszését Beethoven IX. szimfóniája 09:50
- Eredetileg veszélyesnek tartották a Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő alagutat tegnap
- Érvénytelen házasságok és törvénytelen gyermekek tarkították Anglia történelmét tegnap
- Rooselvelttől kapott segítséget a nácik elől menekülő Freud tegnap
- Hazugságok sora kísérte Peary északi-sarki expedícióját tegnap
- Épített fény címmel nyílt kiállítás Lucien Hervé munkáiból a zürichi Le Corbusier-pavilonban tegnap
- Harci bemutatók és ókori játékok is várják a látogatókat az aquincumi Floralián tegnap
- Sosem tudott egészen kiteljesedni az egyik legkeresettebb rendező, Orson Welles tegnap