20 méterről is eltalálhatták a vadat lándzsáikkal a neandervölgyiek
2019. január 28. 14:01 MTI
Távolról is tudott vadat ölni lándzsájával a neandervölgyi ember - állapította meg egy új tanulmány, mely szerint a homo sapiens rég kihalt "unokatestvére" okosabb lehetett, mint eddig vélték.
Korábban
A Scientific Reports aktuális számában megjelent tanulmány szerzői szerint a neandervölgyi vadászok olyan lándzsát tudtak készíteni, amellyel akár 20 méterre is célba találtak - írja a BBC hírportálja. Korábban úgy vélték, a neandervölgyiek vadászatát korlátozta, hogy lándzsáikkal csak egész közelről tudták a zsákmányt megölni. Ha viszont 15-20 méterre is el tudták hajítani, az többféle vadászati stratégiát is lehetővé tett
- mondta Annemieke Milks, a kutatás vezetője, a University College London régészeti intézetének munkatársa.
A kutatók olyan fenyőfalándzsákat vizsgáltak meg, amelyeket az 1990-es években ástak ki a németországi Schöningenben. A nagyjából 300 ezer éves lándzsákat csontdarabok ezrei mellett fedezték fel. A kutatócsoport úgy tesztelte a fegyverek teljesítményét, hogy elkészítették a másolataikat és gerelyhajítókat kértek meg, hogy különböző távolságokról dobjanak velük célba.
A mai gerelyhajító atléták természetesen nem vethetők össze a neandervölgyi vadászokkal, ám korábban gyakorlatlan emberek próbálták ki az ősi hajítófegyvereket, ezért a neandervölgyiekről alkotott elképzeléseink alapjául ezek a kísérletek szolgáltak - magyarázta Milks.
Régebben úgy vélték, hogy a 76-80 dekagrammos lándzsák túl nehezek voltak ahhoz, hogy nagy sebességgel, megfelelő pontossággal lehessen nagy hatótávolságú vadászfegyverként használni őket. A dobóatléták azonban akár 20 méteres távolságra is pontosan eltalálták a célpontot.
Sokkal nagyobb távolságok ezek, mint amit eddig gondoltunk, ráadásul elég erővel találnak célba ahhoz, hogy nagytestű vadakat ejtsenek el. Ez jelentősen kitágítja a neandervölgyiek vadászati lehetőségeit. Egyre több a bizonyíték arra, hogy milyen okos is lehetett a neandervölgyi ember” – mutatott rá Milks.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető 18:05
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma 16:05
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit 15:05
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap