Amikor egy 14 éves magyar lány csapást mért az „NDK-vízitorpedókra”
2018. szeptember 25. 15:48 Múlt-kor
„Hogy tartja magát ez a kislány az NDK-vízitorpedókkal szemben! Hogy tartja magát! És még mindig együtt Cornelia Sirchhel. Katrin Zimmermann a harmadik helyen, és most szerintem, vagy megint csak a szívem mondja, nem merem mondani, hiszen a túloldalon vannak, de szerintem vezet, vezet, vezet a pici lány, vezet!” – mondta félig hitetlenkedve, ám annál nagyobb reménnyel a hangjában Török Gábor a rádióban, míg Vitray Tamás televíziós kommentátor a „Gyere Egérke, gyere kicsi lány!” halhatatlanná váló mondatával biztatta az utolsó métereken a mindössze 14 éves Egerszegi Krisztinát.
Korábban
A „kicsi lány” végül meggyőző fölénnyel utasította maga mögé a nála sokkal esélyesebb és nagyobb termetű NDK-s úszónőket a 200 méteres női hátúszás olimpiai döntőjében Szöulban. A magyar csapat legfiatalabb tagja olimpiai és Európa-csúccsal lett bajnok. 36 év után nyert ismét magyar női úszó az ötkarikás játékokon.
1988 szeptemberében igencsak felforgatták az oktatási rendet a szöuli olimpia eseményei. Számos nebuló vitte be otthonról a Szokol rádióját, és – legyen matek vagy kémia óra – ordítva szurkolt többek között Egerszeginek is, aki normális körülmények között azokban a napokban ugyanúgy az iskolapadot koptatta volna. A napi 14 kilométert úszó, alig 45 kilós lány az utolsó ötvenen faképnél hagyta a minimum húsz kilóval nehezebb ellenfeleit, és végül két és fél másodperccel javította meg legjobbját 200 háton.
„Ekkora tehetséget még nem láttam. Már most a csúcsra került, de még hatalmasabb jövő áll előtte” – mondta a verseny után Cornelia Sirch (NDK). A próféta szólt belőle. Az 1992-es barcelonai olimpián a 200 hát mellett százon sem talált legyőzőre, és 400 méter vegyesen is csak loholtak nyomában kínai és amerikai társai. Négy évvel később Atlantában is behúzta fő számát, így 22 évesen, ötszörös olimpiai bajnokként vonult vissza.
Az 1991-es athéni világbajnokságon beállított csúcsát 200 háton 16 és fél éven át nem tudták megdönteni. A 100 és 200 méteres magyar rekordjait pedig csak az utóbbi években adta át a múltnak Hosszú Katinka. Az ausztrál Dawn Fraser és az amerikai Michael Phelps mellett Egérke az egyetlen úszó, aki három egymást követő olimpián is nyerni tudott ugyanabban a számban.
A magyar sport további felejthetetlen aranypillanatairól a Múlt-kor 2017 nyári számában olvashat
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 20:20
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap