Bebizonyosodott a szóbeszéd: nők építették a londoni Waterloo hidat
2018. szeptember 23. 17:38 Múlt-kor
Több mint egy fél évszázadon át csak suttogtak róla. Általában a Temze vizén sikló hajók kapitányai mesélték, mikor áthaladtak a Waterloo híd alatt – amelyet ők Hölgyek hídja (Ladies’ Bridge) néven emlegettek –, hogy a második világháború idején nők építették meg a 370 méteres csodát. Azonban ez az információ, miszerint bármilyen nő is részt vett volna a híd felépítésében, egyik hivatalos dokumentumban vagy nyilvántartásban sem kapott helyet. Ráadásul az újjáépített híd 1945. december 10-i átadásán beszédet mondó Herbert Morrison miniszterelnök-helyettes így fogalmazott: „azok a férfiak, akik megépítették a Waterloo hidat, szerencsés férfiak”. Egészen 2015-ig kellett várni arra, hogy Christine Wall brit történész kiderítse, a kemény munkáért valójában a nőknek (is) járt volna köszönet.
Korábban
Nyolc évvel a felfedezést megelőzően Wall együtt dolgozott Karen Livesey filmessel, aki a The Ladies Bridge című dokumentumfilmen dolgozott. Olyan nőkkel készítettek interjúkat, akik a háború során kerültek a gyárakba, és az élményeiket osztották meg a filmesekkel. Itt derült fény arra, hogy a Waterloo híd is a nők keze munkáját dicséri. „Bőven volt akkoriban munka. Abszolút. Bárhová mehettél” – mesélte tapasztalatait az egyik asszony.
Ám – ahogyan Wall a filmben is megjegyzi – igen jól ismerjük a különféle lőszergyárakban vagy a vasúti társaságokban munkát vállaló brit nők sorsát, azonban az építkezéseken dolgozó hölgyekről valamiért alig akad információ. Wall kutatásai szerint 1944-re már közel 25 ezer nő vállalt munkát a brit építőiparban. (Van, ami nem változik: a háborús időkben is jóval kevesebb volt a hölgyek fizetése férfi társaikéhoz viszonyítva, tette hozzá.) A kutatónak végül a Birodalmi Hadi Múzeumban sikerült rálelnie a nálunk is látható fényképekre, amelyen női építőmunkások szerepelnek. Ám őket még nem tudták a hídépítés munkálataihoz kötni.
A Waterloo híd újjáalkotása kulcsfontosságú projekt volt. Az első hidat 1817-ben adták át, a nevét pedig a két évvel korábbi győztes ütközet emlékére nyerte el. 1923-ban azonban a Londoni Városi Tanács szakértői jelezték, hogy a híd szerkezeti problémákkal küzd, így két évvel később kapott egy ideiglenesen keretet. A kormány később úgy döntött, az lesz a legjobb, ha nem toldozzák-foltozzák, hanem inkább teljesen lebontják, és újat emelnek a helyére. Az építkezés 1934-ben vette kezdetét, 1939-ben – a háború kitörésének évében – a jelentések szerint állítólag félezer ember dolgozott rajta, ám 1941-re ez a szám 50-re zsugorodott, és a híd még mindig nem volt készen. A háborús munkaerőhiány miatt a többi építkezéshez vagy egyéb „férfias” munkákhoz hasonlóan a kivitelező cég, a Peter Lind & Company is női munkásokkal kívánta kitölteni a keletkező űrt. A Női Mérnöki Társaság szerint körülbelül 350 nő kezdett el dolgozni a hídon.
A Peter Lind & Companyt az 1980-as években felszámolták, a cégadatok, így a foglalkoztatás dokumentumai pedig eltűntek. A filmben egyébként megszólalt Betty Lind Jaeger, Peter Lind lánya is, aki visszaemlékezett, hogy többször is járt akkoriban a hídnál kislányként, és látta, hogy nők dolgoztak rajta. Ám ez még mindig nem volt kézzel fogható bizonyíték.
Wall 2015-ben azonban végre rálelt ezekre is, miközben a bradfordi Film és Televízió Múzeum online archívumai között kutatott. Egy fotósorozatra bukkant, amely 1944-ben készült a The Daily Herald című újság megbízásából. A képeken női hegesztők láthatók, akik a régi Waterloo híd bontásán ügyködnek. Wall felfedezésének és kutatásának meglett a gyümölcse: a brit kormány elismerte a nők szerepét, és beemelte örökségüket a híd hivatalos történetébe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
2. Hunyadi Mátyás uralkodása
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete
- Bár kevés biztosat tudunk róla, rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelemben Szilágyi Erzsébet
- Magyarország történetéről szóló, elveszettnek hitt 16. századi kéziratot vizsgálnak a BTK kutatói
- A befolyásolható ifjú király előbb esküt tett Hunyadi Lászlónak, majd kivégeztette
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- Fényes győzelmet arattak Kinizsiék Kenyérmezőnél a portyázó törökök felett
- A kiéheztetés lassú, de biztos fegyverével kényszerítette térdre Ausztriát Mátyás király
- A skót klánalapító, a skizofrén és a püspök – öt királyi fattyú a magyar történelemből
- Akire a bakó negyedszer is lesújtott
- Nemzedéke magányát és csalódásait jelenítette meg verseiben Dsida Jenő 11:20
- A bécsi udvar fojtogató légköréből menekülve érte utol a végzet a magyarok királynéját, Sisit 09:35
- Csak a halál tudta megállítani a világuralomra törő Dzsingisz kánt 09:05
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához tegnap
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet tegnap
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult tegnap
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat tegnap
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről tegnap