Amikor egy gyilkos erejű jégeső vetett véget a mészárlásnak
2018. április 13. 10:52 Múlt-kor
III. Edward angol uralkodó 658 éve, húsvét hétfőn, 1360. április 13-án kezdte meg a francia város Chartres ostromát. Az Edward 10 ezer emberével farkasszemet néző maroknyi védő csak a falak szilárdságában, saját maguk bátorságában, és az isteni gondviselésben bízhatott, amely az ostrom első napjának estéjén, egy elementáris erejű vihar formájában meg is érkezett.
Korábban
A csillagfényes égboltot eltakaró fekete fellegek úgy gyülekeztek felettük, mint vészjósló ármádia, amelyet a teremtő küldött, hogy szétzúzza bűnös lelkeiket. Miközben az éjszakai égbolton a „sötét erők” felvonulása vészjósló dörrenések közepette zajlott, a megrettent katonák, részben a fejük felett készülő égi háború audiovizuális hatása, részben a drasztikusan lecsökkent hőmérséklet miatt, reszketni kezdtek. A vészterhes előkészület után, elementáris erővel tört ki a vihar. A szörny elszabadult és az égből ezernyi halálos lövedék zuhant alá, megtizedelvén az angol katonákat. A csaknem másfél órán át tartó pokoli jégverés nagyjából ezer katona és hatezer ló életét követelte.
III. Edward angol uralkodó húsvét hétfőn, 1360. április 13-án kezdte meg a francia város Chartres ostromát. Az Edward 10 ezer emberével farkasszemet néző maroknyi védő csak a falak szilárdságában, saját maguk bátorságában, és az isteni gondviselésben bízhatott, amely az ostrom első napjának estéjén, egy elementáris erejű vihar formájában meg is érkezett. A Chartres körül tábort verő angolok tehetetlenek voltak. Sátraikat darabokra szaggatta a gigantikus erejű szél; a félelemtől tébolyult emberek közé csapó villámok és a gyilkos erővel rájuk zúduló tekintélyes méretű jégdarabok tömegével szedték áldozataikat, amelyek között ott volt ostromló hadsereg két vezetője is.
A tömegek életét kioltó démonikus erejű vihart a szembenálló felek isteni jelként értelmezték. Az angol uralkodó a krónikák szerint olyannyira hatása alá került az eseményeknek, hogy a dühöngő elemeknek fittyet hányva, térdre borult a szakadó jégesőben és bűnbánó tekintetét a chartres-i katedrális felé fordítva fogadalmat tett a franciákkal kötendő békére. A franciákra is nagy hatást gyakorolt az angolok által fekete hétfőre keresztelt jeges esemény. A derék gallok úgy értékelték az eseményeket, hogy isten megbüntette az angolokat, akik nem átallottak böjt idején fosztogatni a francia vidék békés falvait.
Bármi is volt a mindenható célja, a szembenálló felek tárgyalásokba kezdtek, és 1360. május 8-án megkötötték a brétigny-i békét, amelynek értelmében Edward lemondott a francia trónra támasztott igényéről és ezzel lezárta a franciák és az angolok között zajló százéves háború (1337-1453) első szakaszát.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2021
- A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
- Holländer Margit lágerélményei
- Göring, az élvhajhász náci
- A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
- A két Karátsonyi-kastély Beodrán
- A magyar könnyűzene az 1980-as években
- Az indián fogságnaplók üzenete
- Szendrey Júlia világai
- Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén
- Viktória királynő szabadítatta ki a csatornaépítéssel is foglalkozó 1848-as hőst tegnap
- Egy kertész lányát vette el a később női ruhában bújkáló jakobinus vezető tegnap
- Az Eufrátesztől a Magyar Királyságig tartott a kétszer is trónra ültetett II. Mehmed birodalma tegnap
- Börtönbe zárták a Mediciek a politikatudomány megteremtőjét, Machiavellit tegnap
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál tegnap
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból 2024.05.02.
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához 2024.05.02.
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 2024.05.02.